Pál levele a galatákhoz

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6

1. vers

Pál apostol – aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül –

2. vers

és a velem levő testvérek mindnyájan: Galácia gyülekezeteinek.

3. vers

Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól,

4. vers

aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint.

5. vers

Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

6. vers

Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok,

7. vers

pedig nincsen más evangélium. De egyesek megzavartak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.

8. vers

De ha még mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amelyet mi hirdettünk, átkozott legyen!

9. vers

Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!

10. vers

Most tehát az embereket akarom meggyőzni vagy Istent? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.

11. vers

Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől való,

12. vers

mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam.

13. vers

Mert hallottátok, hogyan éltem egykor a zsidóság körében, hogy féktelenül üldöztem az Isten egyházát, és pusztítottam azt.

→ ApCsel 8,3; ApCsel 22,4; ApCsel 26,9; 1Tim 1,13

14. vers

És a zsidó hithűségben sok kortársamat felülmúltam népem körében, minthogy fölöttébb buzgó rajongója voltam atyáim hagyományainak.

15. vers

De amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott és kegyelme által elhívott,

→ ApCsel 22,6; ApCsel 26,13; Ézs 49,1; Jer 1,5; ApCsel 9,3

16. vers

hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a népek között, nem tanácskoztam testtel és vérrel.

17. vers

Nem is mentem fel Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, hanem azonnal elmentem Arábiába, azután ismét visszatértem Damaszkuszba.

18. vers

Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.

→ ApCsel 9,26

19. vers

De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét.

20. vers

Amit pedig nektek írok, íme, Isten színe előtt mondom, hogy nem hazugság.

21. vers

Azután elmentem Szíria és Kilikia vidékére.

22. vers

Júdea keresztyén gyülekezetei azonban személy szerint nem ismertek engem.

23. vers

Csupán ezt hallották: „Aki egykor üldözött minket, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított.”

24. vers

És dicsőítették énértem Istent.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6