A Zsoltárok könyve

74. zsoltár


Fejezetek:


Kesergés a templom pusztulása miatt


1. vers

Ászáf tanítókölteménye. Miért vetettél el, Istenem, oly régóta, miért lángol haragod legelőd nyája ellen?

1Krón 15,19


2. vers

Gondolj gyülekezetedre, amelyet hajdan létrehoztál, örökségedre, a törzsre, amelyet megváltottál, a Sion hegyére, amelyen laktál!


3. vers

Irányítsd lépteidet a régi romokra! Szentélyedben az ellenség mindent lerombolt!


4. vers

Ellenségeid ordítoztak kijelentésed helyén, és kitűzték ott jelvényeiket.


5. vers

Olyanok voltak, mint akik a sűrű fák közt fejszét emelnek magasra.


6. vers

Még faragványait is mind összetörték fejszékkel és baltákkal.


7. vers

Lángba borították szentélyedet, porig alázták neved hajlékát.

2Kir 25,9


8. vers

Igázzuk le őket egészen! – mondták magukban, és fölperzselték az országban Isten minden hajlékát.


9. vers

Jeleket nem látunk, próféta nincs többé, és senki sem tudja, meddig tart ez még.

JSir 2,9


10. vers

Isten, meddig gyalázhat az ellenfél? Örökké csúfolhatja nevedet az ellenség?


11. vers

Miért tartod vissza kezedet? Emeld föl jobbodat, végezz velük!


12. vers

De Isten a királyom kezdettől fogva, aki szabadító tetteket vitt véghez a földön.


13. vers

Te szorítottad vissza erőddel a tengert, te törted össze a tengeri szörnyek fejét.

Zsolt 104,6; Ézs 27,1


14. vers

Te zúztad szét a Leviatán fejeit, és a puszta népének adtad eledelül.


15. vers

Te fakasztottál forrást és patakot, te szárítottál ki bővizű folyókat.


16. vers

Tiéd a nappal, az éjjel is tiéd, te tetted helyükre a csillagokat és a napot.


17. vers

Te szabtad meg a föld minden határát, te alkottál nyarat és telet.

1Móz 8,22


18. vers

Erre emlékezz, Uram, mert ellenség gyaláz, és bolond nép csúfolja nevedet.


19. vers

Ne dobd oda gerlicédet a vadaknak, elesettjeid életéről ne feledkezz el végképp!


20. vers

Tekints szövetségedre, mert erőszakkal vannak tele az ország távoli zugai is!


21. vers

Ne maradjon meggyalázva az elnyomott, dicsérje nevedet az elesett és szegény!


22. vers

Szállj perbe, perelj, Istenem! Gondold meg, hogy a bolond mennyire gyaláz téged szüntelen!


23. vers

Ne felejtsd el ellenségeid hangját, támadóid egyre növekvő zajongását!

Fejezetek:


Könyvek