A Zsoltárok könyve

8. zsoltár


Fejezetek:


A Teremtő és az ember


1. vers

A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.


2. vers

Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!


3. vers

Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.

Mt 21,16


4. vers

Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél,


5. vers

micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?

Jób 7,17; 1Móz 1,27; Zsid 2,6


6. vers

Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.


7. vers

Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:


8. vers

a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is,


9. vers

az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.


10. vers

Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!

Fejezetek:


Könyvek