A Zsoltárok könyve
31. zsoltár
A reménység nem szégyenít meg
1. vers
A karmesternek: Dávid zsoltára.
2. vers
Hozzád menekülök, Uram, ne szégyenüljek meg soha! Ments meg engem irgalmasan!
3. vers
Fordítsd felém füledet, siess, ments meg engem! Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!
4. vers
Mert te vagy az én sziklaváram; vezess és terelgess engem nevedért!
5. vers
Szabadíts ki a hálóból, amelyet titkon vetettek nekem, mert te vagy az erősségem.
6. vers
Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!
→
Lk 23,46
7. vers
Gyűlölöm a hitvány bálványok híveit, mert én csak az Úrban bízom.
→
Jón 2,9
8. vers
Ujjongva örülök hűségednek, mert látod nyomorúságomat, ismered lelkem szorongásait.
9. vers
Nem adtál ellenség kezébe, hanem tágas térre állítottad lábamat.
10. vers
Légy kegyelmes, Uram, mert bajban vagyok, szemem elhomályosodott a bánattól, odavan testem-lelkem.
11. vers
A gond miatt vége lesz életemnek, a sóhajtozás miatt esztendeimnek. Bűnöm miatt megrokkant az erőm, csontjaim sorvadoznak.
12. vers
Minden ellenségem gyaláz engem, szomszédaim félnek, ismerőseim megrettennek, ha látnak az utcán, elfutnak előlem.
13. vers
Elfelejtettek, mintha meghaltam volna, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.
14. vers
Mert hallom sokak suttogását: Iszonyú baj van vele! Rólam tanácskoznak egymás közt, el akarják venni az életemet.
15. vers
De én bízom benned, Uram, vallom: Te vagy Istenem!
16. vers
Kezedben van sorsom, ments meg ellenségeim és üldözőim kezéből!
→
Jób 14,5
18. vers
Uram, ne szégyenüljek meg, ha hívlak téged! Szégyenüljenek meg a bűnösök, tűnjenek el a holtak hazájában!
→
Zsolt 25,2
19. vers
Némuljanak el a hazug ajkak, amelyek kihívóan, gőgösen és megvetően beszélnek az igazról!
20. vers
Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára.
21. vers
Jól elrejted őket magadnál az emberek áskálódása elől. Megőrzöd őket sátradban a perlekedő nyelvektől.
→
Zsolt 27,5
22. vers
Áldott az Úr, aki csodálatos hűséggel bánt velem az ostromlott városban!
23. vers
Én már azt gondoltam ijedtemben, hogy eltaszítottál magadtól. De te meghallgattad könyörgő szavamat, amikor hozzád kiáltottam segítségért.
24. vers
Szeressétek az Urat, ti, hívei mind! Az állhatatosokat megtartja az Úr, de kamatostul megfizet a gőgösöknek.
25. vers
Legyetek erősek és bátor szívűek mind, akik az Úrban reménykedtek!
Könyvek
