A Zsoltárok könyve

146. zsoltár


Fejezetek:


A teremtő és gondviselő Isten dicsérete


1. vers

Dicsérjétek az Urat! Dicsérd, lelkem, az Urat!


2. vers

Dicsérem az Urat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek.


3. vers

Ne bízzatok az előkelőkben, egy emberben sem, mert nem tud megtartani.

Zsolt 118,8


4. vers

Ha elszáll a lelke, visszatér a földbe, és azonnal semmivé válnak tervei.


5. vers

Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az Úrban van a reménysége,


6. vers

aki az eget és a földet alkotta, meg a tengert, és ami csak bennük van; ő meg is tart hűségesen mindenkor.

ApCsel 4,24; ApCsel 14,15


7. vers

Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az Úr.


8. vers

Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket, az Úr szereti az igazakat.


9. vers

Az Úr őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti.


10. vers

Mindörökké uralkodik az Úr, a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre. Dicsérjétek az Urat!

Zsolt 93,1

Fejezetek:


Könyvek