A Zsoltárok könyve
27. zsoltár
Békesség Istennél
1. vers
Dávidé. Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?
→
Mik 7,8;
Róm 8,31
2. vers
Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.
3. vers
Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.
4. vers
Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.
→
Zsolt 63,2
5. vers
Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.
→
Zsolt 31,21
6. vers
Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az Úr sátrában, és éneket zengek az Úrnak.
7. vers
Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!
8. vers
Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!
9. vers
Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!
11. vers
Uram, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!
12. vers
Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.
13. vers
De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén.
Könyvek
