A Zsoltárok könyve
18. zsoltár
Győzelmi ének
1. vers
A karmesternek: Dávidé, az Úr szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az Úrnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az Úr.
2. vers
Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem!
3. vers
Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!
4. vers
Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
6. vers
A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám.
7. vers
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.
8. vers
Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt.
9. vers
Füst jött ki orrából, szájából emésztő tűz, parázs izzott benne.
→
2Móz 19,18
11. vers
Kerúbon ülve repült, szelek szárnyán suhant.
12. vers
A sötétséget tette rejtekévé maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket.
13. vers
Az előtte levő fényözönből előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal.
14. vers
Dörgött az Úr az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal.
15. vers
Kilőtte nyilait, és szétszórta, tömérdek villámot röpített ki.
16. vers
Láthatóvá váltak a vizek medrei, és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, Uram, haragod szelének fúvásától.
17. vers
Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.
18. vers
Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam.
19. vers
Rám törhetnek a veszedelem napján, de az Úr az én támaszom.
20. vers
Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem.
22. vers
Hiszen vigyáztam az Úr útjára, és Istenemet nem hagytam el hűtlenül.
23. vers
Minden törvényére ügyeltem, rendelkezéseitől nem tértem el.
24. vers
Feddhetetlen voltam előtte, és őrizkedtem a bűntől.
25. vers
Igazságom szerint jutalmazott meg az Úr, kezem tisztasága szerint, amit jól lát.
26. vers
A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen.
→
Mt 5,7
27. vers
A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.
28. vers
Az elesett népet megsegíted, de a kevély tekintetűeket megalázod.
→
Jób 22,29
30. vers
Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom.
31. vers
Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek.
→
Péld 30,5
32. vers
Van-e Isten az Úron kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül?
33. vers
Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat.
34. vers
Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem.
→
Hab 3,19
36. vers
Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám.
37. vers
Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.
39. vers
Szétzúzom őket, nem tudnak fölkelni, lábam elé hullanak.
40. vers
Fölruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat.
41. vers
Megfutamítottad ellenségeimet, és gyűlölőimet elpusztíthattam.
42. vers
Kiáltoznak, de nincs szabadító, az Úrhoz kiáltanak, de nem válaszol.
43. vers
Összezúzom őket, mint a szélhordta port, széttaposom, mint az utca sarát.
44. vers
Megmentesz engem a lázadó néptől, népek fejévé teszel engem. Olyan nép szolgál nekem, amelyhez nem volt közöm.
46. vers
mert elepedtek az idegenek, és reszketve bújnak elő rejtekükből.
47. vers
Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék szabadító Istenem!
48. vers
Bosszút áll értem az Isten, és népeket rendel alám.
49. vers
Megmentesz ellenségeimtől, sőt támadóim fölé emelsz, és megszabadítasz az erőszakoskodóktól.
50. vers
Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek,
→
Róm 15,9
51. vers
mert nagy győzelmet adtál királyodnak, hűséges maradtál fölkentedhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké.
→
2Sám 7,12
Könyvek
