Pál levele a filippiekhez

chapter 2


Chapters:

1 2 3 4


Jézus Krisztus alázata a gyülekezet mintaképe


verse #1

Ha azért van Krisztusban vigasztalás, ha van szeretetteljes bátorítás, ha van Lélekben való közösség, ha van irgalom és könyörületesség,


verse #2

teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértetek, egyazon szeretetben ugyanarra törekedtek,


verse #3

semmit sem cselekedve versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartva magatoknál.


verse #4

Ne keresse senki a maga hasznát, hanem mindenki legyen tekintettel a másikra is.


verse #5

Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is volt,


verse #6

aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő,


verse #7

hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.


verse #8

És amikor emberi formában volt, megalázta magát, engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthaláláig.


verse #9

Ezért Isten is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való,


verse #10

hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és a föld alattiaké,


verse #11

és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.


Az üdvösség munkálása félelemmel és rettegéssel


verse #12

Azért, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak jelenlétemben, hanem sokkal inkább most távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,


verse #13

mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a véghezvitelt tetszése szerint.


verse #14

Zúgolódás és kételkedés nélkül tegyetek mindent,


verse #15

hogy feddhetetlenek és tiszták legyetek, Isten szeplőtlen gyermekei az elferdült és elvetemedett nemzedékben, akik között ragyogtok, mint a csillagok a világban,


verse #16

az élet beszédéhez ragaszkodva, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába.


verse #17

De ha kiontatom is italáldozatként hitetek áldozatában és szolgálatában, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal.


verse #18

Ugyanígy ti is örüljetek, örüljetek velem együtt.


Pál Timóteust és Epafroditoszt küldi a gyülekezethez


verse #19

Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan elküldöm hozzátok, hogy dolgaitokról értesülve én is felviduljak.


verse #20

Mert nincs senkim, aki hozzá hasonló lelkületű lenne, és igazán szívén viselné dolgaitokat.


verse #21

Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Jézus Krisztusét.


verse #22

Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy úgy szolgált együtt velem az evangélium ügyé­ben, mint atyjával a gyermek.


verse #23

Azt remélem, hogy mihamarabb elküldöm, mihelyt meglátom, hogyan alakulnak dolgaim.


verse #24

De bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar elmegyek.


verse #25

De szükségesnek tartottam, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet, munkatársamat és bajtársamat, aki, mint a ti küldöttetek, szükségeimben szolgálatomra volt,


verse #26

mivel nagyon vágyott mindnyájatok után, és nyugtalankodott, mert meghallottátok, hogy betegeskedik.


verse #27

Mert bizony halálosan beteg volt, de Isten könyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy szomorúságomra szomorúság ne jöjjön.


verse #28

Sietve útnak indítottam tehát, hogy viszontlássátok, és örüljetek, és nekem is kisebb legyen a szomorúságom.


verse #29

Fogadjátok őt az Úrban teljes örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket,


verse #30

mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, amikor életét kockáztatta, hogy a nekem tett szolgálattal kárpótolja hiányotokat.

Chapters:


Books