A jelenések könyve

Chapters:

… 17 18 19 20 21 22   ⇤ ← 19 → ⇥

verse #1

Ezek után hallottam, mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: Halleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké,

verse #2

mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, mert elítélte azt a nagy paráznát, aki a földet megrontotta paráznaságával, és számonkérte kezéből szolgái vérét.

verse #3

És másodszor is szóltak: Halleluja, felszáll a füstje is örökkön örökké!

verse #4

És leborult a huszonnégy vén és a négy élőlény, és imádta Istent, aki a trónon ült, és ezt mondták: Ámen! Halleluja!

verse #5

És megszólalt egy hang a trón felől: Dicsérjétek a mi Istenünket mindnyájan, ti szolgái, akik félitek őt, kicsinyek és nagyok!

verse #6

És hallottam valami nagy sokaság szavát, mely olyan volt, mint a nagy vizek zúgása és az erős menny­dörgés hangja: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható!

verse #7

Örüljünk, ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, és felesége felkészült,

verse #8

és megadatott neki, hogy felöltözzék ragyogó, tiszta gyolcsba, mert a gyolcs a szentek igazságos tetteit jelenti.

verse #9

És azt mondta nekem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És így szólt: Ezek Isten igaz beszédei.

verse #10

És leborultam lába előtt, hogy imádjam őt, de azt mondta nekem: Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele: Istent imádd, mert Jézus bizonyságtétele a prófétaság lelke.

verse #11

És láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak neve Hű és Igaz, aki igazságosan ítél és harcol,

verse #12

és a szeme olyan, mint a tűzláng, és a fején sok korona volt, és a neve volt rá felírva, amelyet senki sem tud, csak ő maga,

verse #13

és vérbe mártott ruhába volt öltöztetve, és így hívták őt: Isten Igéje.

verse #14

Mennyei seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve.

verse #15

Szájából éles kard jött ki, hogy azzal verje a pogányokat, vasvesszővel fogja legeltetni őket. A mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját fogja taposni.

verse #16

Ruhájára és derekára oda volt írva a neve: királyok Királya és uraknak Ura.

verse #17

És láttam egy angyalt állni a napban, aki hatalmas hangon kiáltott minden madárnak, amely az ég közepén repdesett: Jöjjetek, gyülekezzetek a nagy Isten vacsorájára,

verse #18

hogy egyétek a királyok, vezérek és hatalmasok húsát, a lovaknak és a rajtuk ülőknek és mindenkinek a húsát: szabadokét és szolgákét, kicsinyekét és nagyokét!

verse #19

És láttam, hogy a fenevad és a föld királyai és seregeik gyülekeztek, hogy harcra keljenek a lovon ülő és serege ellen.

verse #20

És foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a jeleket tette előtte, amellyel megtévesztette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, és akik imádták annak képmását. Mindkettő élve vettetett a kénkővel égő tüzes tóba.

verse #21

A többiek pedig megölettek a lovon ülőnek kardjával, amely a szájából jött ki, és a madarak mind jóllaktak azoknak húsával.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22