chapter 6
Dárius úgy látta jónak, hogy a birodalom fölé százhúsz kormányzót rendeljen az egész birodalom területén.
Föléjük pedig három főkormányzót rendelt – akik közül az egyik Dániel volt –, hogy nekik adjanak számot a kormányzók, és a királynak semmiből semmi kára ne származzon.
Ez a Dániel pedig fölülmúlta a főkormányzókat és a kormányzókat, mivel rendkívüli lélek volt benne. Ezért a király az egész birodalom élére akarta állítani őt.
Akkor a főkormányzók és a kormányzók ürügyet igyekeztek találni Dániel ellen a birodalom ügyeiben, amellyel vádolhatják. De semmi okot vagy hibát nem tudtak találni, mert hűséges volt, és semmi fogyatkozást vagy vétket sem lehetett találni benne.
Akkor azt mondták azok a férfiak: Nem találunk semmi ürügyet Dániel ellen, hacsak Istenének törvényében nem találunk ellene valamit!
Akkor ezek a főkormányzók és kormányzók berohantak a királyhoz, és így szóltak: Dárius király, örökké élj!
Tanácsot tartott a birodalom összes főkormányzója – az elöljárók, a kormányzók, a tanácsosok és a helytartók –, hogy hozzon végzést a király, és rendelje el szigorú határozatban, hogy ha valaki harminc napon belül valamely istenhez vagy emberhez könyörög rajtad kívül, ó, király, azt vessék az oroszlánok vermébe.
Most azért, ó, király, erősítsd meg a tilalmat, és add írásba, hogy ne lehessen megváltoztatni a médek és perzsák vissza nem vonható törvénye szerint.
Ezért Dárius király írásbeli rendeletet adott ki.
Amikor pedig Dániel megtudta, hogy elkészült az írás, bement a házába. Felső szobájának ablakai pedig nyitva voltak Jeruzsálem felé, és ő napjában háromszor térdre borult, könyörgött, és dicsérte Istenét ugyanúgy, ahogy azelőtt is tette.
Akkor azok a férfiak berohantak, és ott találták Dánielt, amint könyörgött és esedezett Istene előtt.
Bementek azért a királyhoz, és azt mondták neki a királyi rendeletre utalva: Nem adtad-e írásba azt a tilalmat, hogy ha valaki harminc napon belül könyörög valamely istenhez vagy emberhez rajtad kívül, ó, király, azt vessék az oroszlánok vermébe? A király így felelt: Áll a szó, a médek és perzsák vissza nem vonható törvénye szerint.
Erre így feleltek a királynak: Dániel, aki a júdabeli foglyok közül való, semmibe vesz téged, ó, király, és a tilalmat, amelyet írásba adtál, és napjában háromszor elmondja könyörgését.
Amikor a király ezt hallotta, igen elszomorodott miatta, és szíve szerint azon volt, hogy megmentse Dánielt, és napnyugtáig azon fáradozott, hogy megmentse.
Erre azok a férfiak berohantak a királyhoz, és azt mondták neki: Tudd meg, ó, király, hogy az a médek és perzsák törvénye, hogy semmiféle tilalmat vagy végzést nem lehet megváltoztatni, amelyet a király elrendelt.
Ekkor a király parancsára előhozták Dánielt és az oroszlánok vermébe vetették. A király pedig azt mondta Dánielnek: A te Istened, akit mindenkor tisztelsz, ő szabadítson meg téged!
Aztán hoztak egy követ, a verem szájára tették, a király pedig lepecsételte a gyűrűjével, valamint főembereinek gyűrűjével, hogy semmit ne változtathassanak meg Dánielre nézve.
Azután a király a palotájába távozott. Étlen töltötte az éjszakát, még énekesnőket sem hozatott magához. Kerülte őt az álom.
Hajnalban fölkelt a király, és még szürkületben sietve az oroszlánok verméhez ment.
Amikor a verem közelébe ért, szomorú hangon kiáltott Dánielnek. Így szólt a király Dánielhez: Dániel, az élő Isten szolgája! A te Istened, akit mindenkor tisztelsz, meg tudott-e szabadítani az oroszlánoktól?
Akkor Dániel így szólt a királyhoz: Király, örökké élj!
Az én Istenem elküldte angyalát, és bezárta az oroszlánok száját. Azok nem árthattak nekem, mert ártatlannak talált engem, és ellened sem követtem el, ó, király, semmi vétket.
Akkor a király igen örvendett, és kihozatta Dánielt a veremből. Amikor kihúzták Dánielt a veremből, semmi sérülést nem találtak rajta, mert hitt az ő Istenében.
Ekkor a király parancsára előhozták azokat a férfiakat, akik vádat emeltek Dániel ellen, és az oroszlánok vermébe vetették őket, fiaikat és feleségeiket is. Még a verem aljáig sem jutottak, amikor rájuk rontottak az oroszlánok, és összetörték minden csontjukat.
Akkor Dárius király azt írta minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, amelyek az egész földön laktak: Békességetek bőséges legyen!
Megparancsolom, hogy birodalmam minden országában féljék és rettegjék Dániel Istenét! Mert ő az élő Isten, aki mindörökké megmarad. Királysága nem pusztul el, és hatalma mindvégig megáll.
Ő az, aki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; ő az, aki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.
Ennek a Dánielnek pedig jó dolga lett Dárius országlása és a perzsa Círus országlása idején.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly