⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Lukács evangéliuma
capítulo 17
verso 1
Azután így szólt a tanítványaihoz: „Mindenképp lesznek olyan dolgok, melyek mások botlását okozzák. De jaj annak az embernek, aki mások botlását okozza!
verso 2
Jobb lenne neki, ha malomkövet akasztanának a nyakába, és a tengerbe dobnák, mint hogy e kisgyermekek közül csak egynek is a botlását okozza.
verso 3
Ügyeljetek magatokra! Ha a testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd, és ha megbánja a bűnét, bocsáss meg neki.
verso 4
Még ha egy nap hétszer vétkezik is ellened, és hétszer jön is vissza hozzád, ezt mondva: »Bánom«, bocsáss meg neki.”
verso 5
Az apostolok ezt mondták az Úrnak: „Segíts, hogy erősebb legyen a hitünk!”
verso 6
Az Úr erre így szólt: „Ha csak akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, és ezt mondanátok ennek a fekete eperfának: »Szakadj ki gyökerestől, és ültetődj a tengerbe!«, az engedelmeskedne nektek.
verso 7
Ki az közületek, aki, ha van egy rabszolgája, aki szánt vagy a nyájra vigyáz, ezt mondja neki, amikor az megjön a szántóföldről: »Gyere gyorsan az asztalhoz, és egyél!«
verso 8
Nemde inkább ezt mondja neki: »Készíts nekem valamit vacsorára, vegyél fel kötényt, és szolgálj nekem, míg be nem fejezem az evést és az ivást, utána majd ehetsz és ihatsz.«
verso 9
Ugye nem fog hálát érezni a rabszolga iránt, amiért az megtette, amit feladatul kapott?
verso 10
Ugyanígy ti is, ha megtettétek mindazt, amit feladatul kaptatok, mondjátok: »Semmirekellő rabszolgák vagyunk. Azt tettük, amit tennünk kellett.«”
verso 11
Jeruzsálembe menet pedig Szamária és Galilea határvidékén keresztül vitt az útja.
verso 12
Amint befelé tartott egy faluba, szembejött vele 10 leprás férfi, akik egy kicsit távolabb megálltak tőle,
verso 13
és így kiáltoztak: „Jézus, Tanító, könyörülj rajtunk!”
verso 14
Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.” Távozásuk közben aztán megtisztultak.
verso 15
Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszafordult, és hangos szóval dicsőítette Istent.
verso 16
Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez egyébként szamáriai volt.
verso 17
Erre Jézus így szólt: „Nemde mind a tízen megtisztultak? Hol van akkor a többi kilenc?
verso 18
Hát senki más nem fordult vissza, hogy dicsőséget adjon Istennek, csak ez a más nemzetből való?”
verso 19
Majd ezt mondta neki: „Kelj fel, és menj el! Mivel hittél, meggyógyultál.”
verso 20
Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el Isten királysága, ezt válaszolta nekik: „Isten királysága nem szembetűnő módon jön el,
verso 21
és azt sem mondják majd: »Itt van!«, vagy: »Amott!« Mert Isten királysága közöttetek van.”
verso 22
Ezután így szólt a tanítványokhoz: „Jönnek majd napok, amikor szeretnétek meglátni akár csak egyetlen napot is az Emberfia napjaiból, de nem fogjátok meglátni.
verso 23
És azt mondják majd nektek: »Ott van!«, vagy: »Itt van!« De ne menjetek ki, és ne is fussatok utánuk.
verso 24
Mert ahogy a villámlás megvilágítja az eget az egyik végétől a másik végéig, ugyanúgy lesz az Emberfia is az ő napjaiban.
verso 25
Előbb azonban sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vesse ez a nemzedék.
verso 26
Továbbá, ahogy Noé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfiának napjaiban is:
verso 27
ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek, addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és eljött az özönvíz, és mindnyájukat elpusztította.
verso 28
Hasonlóképpen, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek.
verso 29
De azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította.
verso 30
Ugyanígy lesz azon a napon, amikor az Emberfia megjelenik.
verso 31
Azon a napon, aki a háztetőn van, de a javai a házban vannak, ne menjen le, hogy felkapja azokat, és ehhez hasonlóan, aki kint van a szántóföldön, ne térjen vissza azokhoz, amiket hátrahagyott.
verso 33
Aki igyekszik megóvni az életét, elveszíti azt, aki azonban elveszíti, meg fogja óvni azt.
verso 34
Mondom nektek, hogy azon az éjszakán két ember lesz egy ágyban; az egyiket elviszik, de a másikat otthagyják.
verso 35
Két asszony fog ugyanazzal a kézimalommal őrölni; az egyiket elviszik, de a másikat otthagyják.”
verso 36
[Akkor két férfi lesz a szántóföldön: az egyiket elviszik, a másikat otthagyják.]
verso 37
Erre ezt kérdezték tőle: „Hol, Uram?” Ő így szólt hozzájuk: „Ahol a test, oda gyűlnek a sasok is.”
Libros
