Lukács evangéliuma

Capítulos:

… 14 15 16 17 18 …   ⇤ ← 16 → ⇥

verso 1

Ezután a tanítványokhoz is szólt: „Egy gazdag embernek volt egy sáfára, akit azzal vádoltak, hogy pazarlóan kezeli urának javait.

verso 2

Hívatta tehát, és ezt mondta neki: »Mit hallok rólad? Számolj el arról, hogy hogyan kezelted a vagyonomat, mert nem igazgathatod tovább a házat.«

verso 3

A sáfár ekkor ezt mondta magában: »Mitévő legyek? Hiszen az uram elveszi tőlem a sáfárságot. Az ásáshoz nem vagyok elég erős, koldulni meg szégyellek.

verso 4

Á, tudom már, mit fogok tenni, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, az emberek befogadjanak az otthonaikba.«

verso 5

Magához hívta hát urának mindegyik adósát, és így szólt az elsőhöz: »Mennyivel tartozol az uramnak?«

verso 6

Az így felelt: »100 bát olívaolajjal.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és ülj le, írj gyorsan 50-et.«

verso 7

Azután ezt mondta egy másiknak: »Hát te mennyivel tartozol?« Az így szólt: »100 kór búzával.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és írj 80-at.«

verso 8

És megdicsérte az ura a sáfárt, mivel – bár igazságtalan volt – bölcsen cselekedett; mert ennek a világrendszernek a fiai bölcsebben viselkednek a maguk nemzedékének tagjaival, mint a világosság fiai.

verso 9

Azt mondom hát nektek, hogy szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak benneteket az örök lakóhelyekre.

verso 10

Aki hűségesen bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűségesen bánik, de aki hűtlenül bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűtlenül bánik.

verso 11

Ezért ha nem bántatok hűségesen az igazságtalan gazdagsággal, ki bízza rátok az igazit?

verso 12

És ha nem bántatok hűségesen azzal, ami a másé, ki adja nektek azt, ami nektek van szánva?

verso 13

Egyetlen szolga sem lehet két úr rabszolgája. Mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem lehettek Istennek is, és a gazdagságnak is a rabszolgái.”

verso 14

A farizeusok pedig, akik pénzszeretők voltak, figyeltek mindezekre, és kajánul mosolyogni kezdtek őrajta.

verso 15

Ezért így szólt hozzájuk: „Ti igazságosnak jelentitek ki magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri a szíveteket. Mert amit az emberek magasztosnak tartanak, az Istennek utálatos.

verso 16

A Törvény és a Próféták Jánosig voltak. Attól kezdve Isten királyságát hirdetik mint jó hírt, és mindenfajta ember törekszik arra, hogy bejusson abba.

verso 17

Bizony, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia, mint a törvény egy betűjéből egyetlen írásjelnek is beteljesületlenül maradnia.

verso 18

Mindaz, aki elválik a feleségétől, és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elvált asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.

verso 19

Volt egy gazdag ember, aki bíborba meg lenvászonba öltözködött, és fényűzően vigadozott nap mint nap.

verso 20

Egy Lázár nevű koldust pedig, aki tele volt fekélyekkel, mindig odavittek a kapujához.

verso 21

Ő szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott. Igen, még a kutyák is jöttek, és nyaldosták a fekélyeit.

verso 22

Idővel meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahámhoz vitték őt.

Meghalt a gazdag is, és eltemették.

verso 23

És a sírban, mialatt kínok között volt, felnézett, és a távolban látta Ábrahámot, és mellette Lázárt.

verso 24

Kiáltott hát, és ezt mondta: »Atyám, Ábrahám, irgalmazz nekem, és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujja hegyét, és hűsítse nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lobogó tűzben.«

verso 25

Ábrahám azonban így szólt: »Gyermekem, ne felejtsd el, hogy neked sok jóban volt részed az életedben, Lázárnak viszont sok rosszban. Most azonban neki itt vigasztalásban van része, te meg gyötrődsz.

verso 26

Ezenkívül nagy szakadék van vetve közénk és közétek, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, és onnan se jöhessenek át mihozzánk.«

verso 27

Erre az ezt mondta: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához,

verso 28

mert van öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is erre a gyötrelmes helyre jussanak.«

verso 29

Ábrahám azonban így szólt: »Ott van nekik Mózes és a Próféták; figyeljenek azokra.«

verso 30

Erre az ezt mondta: »Nem úgy van, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, meg fogják bánni a bűneiket.«

verso 31

Ő azonban így szólt hozzá: »Ha Mózesre és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24