⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Lukács evangéliuma

capítulo 11


Capítulos:


verso 1

Egyszer egy bizonyos helyen imádkozott, és amint befejezte, az egyik tanítványa ezt mondta neki: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította a tanítványait.”


verso 2

Erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Atyánk, legyen megszentelve a neved. Jöjjön el a királyságod.


verso 3

Add meg nekünk mindennap a kenyerünket a napi szükségletünk szerint.


verso 4

Bocsásd meg a bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki ellenünk vétkezik. És ne vigyél minket kísértésbe.«”


verso 5

Aztán ezt mondta nekik: „Tegyük fel, hogy valamelyikőtöknek van egy barátja, és elmegy ahhoz éjfélkor, és ezt mondja neki: »Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,


verso 6

mert éppen most jött hozzám egy úton levő barátom, és nincs mivel megkínálnom.«


verso 7

Ám az bentről így felel: »Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, a kisgyermekeim pedig velem együtt ágyban vannak. Nem tudok felkelni, hogy adjak neked bármit is.«


verso 8

Mondom nektek, hogy még ha a barátságukra való tekintettel nem kel is fel, hogy adjon neki bármit is, annak elszántsága miatt biztosan felkel, és megadja neki, amire szüksége van.


verso 9

Így tehát azt mondom nektek, hogy állandóan kérjetek, és adnak nektek, állandóan keressetek, és találtok, állandóan zörgessetek, és megnyílik nektek az ajtó.


verso 10

Mert mindenki, aki kér, kap, és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyílik az ajtó.


verso 11

Ugyan melyik apa az köztetek, aki, ha a fia halat kér, kígyót ad neki hal helyett?


verso 12

Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki?


verso 13

Ha tehát ti, bár bűnösök vagytok, tudtok ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!”


verso 14

Később egy némaságot okozó démont űzött ki. Miután a démon kiment, a néma férfi beszélt, a sokaság pedig csak ámult.


verso 15

De némelyek közülük ezt mondták: „Belzebubnak, a démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”


verso 16

Mások pedig, hogy próbára tegyék őt, égből való jelt követeltek tőle.


verso 17

Ismerve a gondolkodásukat, ezt mondta nekik: „Minden királyság, amelyben ellentét támad, el fog pusztulni, és az a család, amelyben ellentét támad, összeomlik.


verso 18

Ugyanígy, ha Sátán önmaga ellen fordul, hogyan maradhat fenn a királysága? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki a démonokat.


verso 19

Ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, akkor a ti fiaitok ki által űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok.


verso 20

Ha viszont Isten szelleme által űzöm ki a démonokat, akkor ez azt jelenti, hogy Isten királysága itt van, és ti nem vettétek észre.


verso 21

Amikor egy erős, jól felfegyverzett ember őrzi a palotáját, akkor biztonságban vannak a javai.


verso 22

De mikor egy nála erősebb jön ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi minden fegyverét, amelyben bízott, és szétosztja a tőle zsákmányolt dolgokat.


verso 23

Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.


verso 24

Amikor egy tisztátalan szellem kimegy az emberből, kiszáradt helyeket jár be, hogy pihenőhelyet keressen, de miután nem talál, ezt mondja: »Visszatérek a házamba, ahonnan elköltöztem.«


verso 25

És amikor megérkezik, tisztára söpörve és feldíszítve találja azt.


verso 26

Akkor elmegy, maga mellé vesz hét másik, nála gonoszabb szellemet, majd bemennek, és ott laknak. Így ez az ember végül rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben korábban volt.”


verso 27

Mikor pedig ezeket mondta, egy asszony a sokaságból felkiáltva így szólt hozzá: „Boldog az a méh, amely hordozott téged, és azok az emlők, amelyek tápláltak!”


verso 28

Ő azonban ezt mondta: „Nem. Inkább azok boldogok, akik hallják Isten szavát, és megtartják!”


verso 29

Miközben a sokaság összegyűlt, ő ezt mondta: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelt keres, de nem kap más jelet, csak Jónás jelét.


verso 30

Mert ahogy Jónás jel lett a niniveieknek, az Emberfia is jel lesz ennek a nemzedéknek.


verso 31

Dél királynője feltámad az ítéletkor e nemzedék tagjaival, és elítéli őket, mert ő távoli helyről jött, hogy hallja Salamon bölcsességét. Most viszont nagyobb van itt Salamonnál!


verso 32

A niniveiek feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik ezt a nemzedéket, mert a niniveiek megbánták a bűneiket, amikor hallották, hogy mit hirdet Jónás. Most viszont nagyobb van itt Jónásnál!


verso 33

Ha az ember lámpát gyújt, nem a pincébe vagy a kosár alá teszi, hanem a lámpatartóra, hogy akik belépnek, lássák a világosságot.


verso 34

A test lámpása a szem. Ha a szemed egyetlen dologra összpontosít, az egész tested is világos, de ha a szemed irigy, a tested is sötét.


verso 35

Ezért jól vigyázz, mert a benned levő világosság talán sötétség.


verso 36

Ha tehát az egész tested világos, és nincs benne sötét rész, olyan világos lesz az egész, mint amikor egy lámpa világosságot ad neked a fénysugaraival.”


verso 37

Amikor ezt elmondta, egy farizeus megkérte, hogy étkezzen nála. Bement hát, és asztalhoz telepedett.


verso 38

A farizeus azonban meglepődve látta, hogy nem mosakodik meg ebéd előtt.


verso 39

Az Úr azonban ezt mondta neki: „Nos, ti farizeusok, kívül megtisztítjátok a poharat és a tálat, de belül tele vagytok mohósággal és gonoszsággal.


verso 40

Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta meg a belsőt is?


verso 41

Inkább amik belülről fakadnak, azokat adjátok oda mint irgalmas adományokat, és akkor teljesen tiszták lesztek.


verso 42

De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a rutából és minden más kerti növényből, ám figyelmen kívül hagyjátok az igazságosságot és Isten szeretetét! Az előbbieket kötelességetek volt megtenni, de az utóbbiakat sem lett volna szabad figyelmen kívül hagynotok.


verso 43

Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elöl levő ülőhelyeket a zsinagógákban, és azt, hogy üdvözölnek titeket a piactereken!


verso 44

Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint azok a sírok, amelyek nehezen észrevehetők, úgyhogy az emberek rajtuk járnak, és nem is tudják!”


verso 45

Az egyik törvénytudó ezt válaszolta neki: „Tanító, amikor ezeket mondod, minket is bántasz.”


verso 46

Erre ő így szólt: „Jaj nektek is, akik törvénytudók vagytok, mert nehéz terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egyetlen ujjatokkal sem érintitek a terheket!


verso 47

Jaj nektek, mert építitek a próféták sírjait, ősapáitok pedig megölték őket!


verso 48

Tagadhatatlan, hogy tisztában vagytok azzal, mit tettek ősapáitok, mégis helyeslitek azokat. Ők megölték a prófétákat, ti pedig építitek a próféták sírjait.


verso 49

Emiatt Isten bölcsen ezt mondta: »Küldeni fogok hozzájuk prófétákat és apostolokat, és ezek közül némelyeket megölnek és üldöznek,


verso 50

hogy számon lehessen kérni ettől a nemzedéktől az összes próféta vérét, melyet a világ megalapítása óta kiontottak,


verso 51

Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a ház között öltek meg.« Igen – mondom nektek –, számon lesz kérve ettől a nemzedéktől.


verso 52

Jaj nektek, akik törvénytudók vagytok, mert elvettétek az Isten ismeretére nyíló ajtó kulcsát! Ti magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig akadályozzátok.”


verso 53

Mikor aztán kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen rátámadtak, és sok egyéb kérdéssel kezdték ostromolni,


verso 54

és közben csak azt várták, hogy olyat mondjon, amit felhasználhatnak ellene.

Capítulos:


Libros