⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Lukács evangéliuma
capítulo 14
verso 1
Egy másik alkalommal elment sabbaton a farizeusok egyik vezetőjének a házába étkezni, és feszülten figyelték őt.
verso 2
Volt a házban egy vízkóros ember.
verso 3
Erre Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: „Szabad gyógyítani sabbaton, vagy nem?”
verso 4
De azok csak hallgattak. Akkor rátette a kezét az emberre, meggyógyította és elküldte.
verso 5
Aztán ezt mondta nekik: „Ki az közületek, aki, ha a fia vagy a bikája kútba esik, nem húzza ki azonnal sabbatnapon?”
verso 6
És nem tudtak erre mit felelni.
verso 7
Aztán elmondott a meghívottaknak egy szemléltetést, mivel megfigyelte, hogyan választják ki maguknak a főhelyeket. Így szólt hozzájuk:
verso 8
„Ha valaki meghív egy menyegzőre, ne telepedj le a főhelyre. Lehet, hogy meghívott olyan valakit is, aki nagyobb tiszteletben áll, mint te.
verso 9
Majd odajön az, aki mindkettőtöket meghívott, és ezt mondja neked: »Engedd át neki a helyedet.« És akkor szégyenkezve elindulsz, hogy a legutolsó helyet foglald el.
verso 10
Hanem ha meghívnak, menj, és telepedj le a legutolsó helyre, hogy amikor odajön az, aki meghívott téged, ezt mondja neked: »Barátom, menj előrébb.« Akkor tisztelni fog a többi vendég.
verso 11
Mert mindenkit, aki felmagasztalja magát, meg fognak alázni, és aki megalázza magát, azt fel fogják magasztalni.”
verso 12
A továbbiakban aztán ahhoz is szólt, aki meghívta őt: „Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat vagy testvéreidet vagy rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat hívd meg. Valamikor talán még ők is meghívnak téged viszonzásul, és ezzel visszafizetik neked a vendégszeretetet.
verso 13
Hanem amikor vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg,
verso 14
és boldog leszel, mivelhogy nincs miből visszafizetniük neked. Mert az igazságosak feltámadásakor lesz ez visszafizetve neked.”
verso 15
Ezek hallatán az egyik vendég így szólt hozzá: „Boldog, aki Isten királyságában étkezik.”
verso 16
Jézus ezt mondta neki: „Egy ember nagy vacsorát adott, és sokakat meghívott.
verso 17
Amikor eljött a vacsora ideje, elküldte a rabszolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: »Gyertek, mert minden készen van már.«
verso 18
De azok mind elkezdtek mentegetőzni. Az első ezt mondta neki: »Szántóföldet vettem, és ki kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki az uradnál!«
verso 19
Egy másik pedig ezt mondta: »Öt pár igavonó marhát vettem, megyek, kipróbálom őket. Kérlek, ments ki az uradnál!«
verso 20
Megint egy másik így szólt: »Éppen most nősültem, és emiatt nem tudok elmenni.«
verso 21
Visszatért hát a rabszolga, és beszámolt ezekről az urának. Akkor a ház ura megharagudott, és ezt mondta a rabszolgájának: »Menj ki gyorsan a város főutcáira és szűk utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a vakokat és a sántákat.«
verso 22
Idővel a rabszolga ezt mondta: »Uram, megtettem, amit parancsoltál, de még mindig van hely.«
verso 23
Az úr ekkor így szólt a rabszolgához: »Menj ki az utakra és a szűk utcákra, és kényszerítsd az embereket, hogy bejöjjenek, és így megteljen a házam.
verso 24
Mert mondom nektek, hogy a meghívottak közül senki sem fogja megízlelni a vacsorámat.«”
verso 25
Nagy tömeg ment vele együtt, és ő megfordult, és így szólt hozzájuk:
verso 26
„Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fiú- és lánytestvéreit, igen, még a saját életét is, nem lehet a tanítványom.
verso 27
Aki nem hordozza a kínoszlopát, és nem jön utánam, nem lehet a tanítványom.
verso 28
Például ki az közületek, aki, ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, és nem számítja ki a költségeket, hogy lássa, telik-e neki arra, hogy elkészüljön vele?
verso 29
Különben lehet, hogy lerakja az alapját, de nem képes befejezni, és a szemlélők mind gúnyolódni kezdenek rajta,
verso 30
ezt mondva: »Ez az ember elkezdett építkezni, de nem volt képes befejezni.«
verso 31
Vagy melyik király az, amelyik hadba vonul egy másik király ellen, de nem ül le előbb, és nem tanácskozik, hogy vajon 10 000 fős katonasággal szembe tud-e szállni azzal, aki 20 000-rel jön ellene?
verso 32
Mert ha nem tud, akkor követeket küld ki, és békét kér, amíg az még távol van.
verso 33
Éppígy biztosak lehettek abban, hogy senki sem lehet a tanítványom közületek, aki búcsút nem mond mindennek, amije van.
verso 34
A só, persze, jó. De ha a só elveszti az ízét, mivel ízesítik meg?
verso 35
Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas. Kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!”
Libros
