⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Lukács evangéliuma
16. fejezet
1. vers
Ezután a tanítványokhoz is szólt: „Egy gazdag embernek volt egy sáfára, akit azzal vádoltak, hogy pazarlóan kezeli urának javait.
2. vers
Hívatta tehát, és ezt mondta neki: »Mit hallok rólad? Számolj el arról, hogy hogyan kezelted a vagyonomat, mert nem igazgathatod tovább a házat.«
3. vers
A sáfár ekkor ezt mondta magában: »Mitévő legyek? Hiszen az uram elveszi tőlem a sáfárságot. Az ásáshoz nem vagyok elég erős, koldulni meg szégyellek.
4. vers
Á, tudom már, mit fogok tenni, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, az emberek befogadjanak az otthonaikba.«
5. vers
Magához hívta hát urának mindegyik adósát, és így szólt az elsőhöz: »Mennyivel tartozol az uramnak?«
6. vers
Az így felelt: »100 bát olívaolajjal.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és ülj le, írj gyorsan 50-et.«
7. vers
Azután ezt mondta egy másiknak: »Hát te mennyivel tartozol?« Az így szólt: »100 kór búzával.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és írj 80-at.«
8. vers
És megdicsérte az ura a sáfárt, mivel – bár igazságtalan volt – bölcsen cselekedett; mert ennek a világrendszernek a fiai bölcsebben viselkednek a maguk nemzedékének tagjaival, mint a világosság fiai.
9. vers
Azt mondom hát nektek, hogy szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak benneteket az örök lakóhelyekre.
10. vers
Aki hűségesen bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűségesen bánik, de aki hűtlenül bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűtlenül bánik.
11. vers
Ezért ha nem bántatok hűségesen az igazságtalan gazdagsággal, ki bízza rátok az igazit?
12. vers
És ha nem bántatok hűségesen azzal, ami a másé, ki adja nektek azt, ami nektek van szánva?
13. vers
Egyetlen szolga sem lehet két úr rabszolgája. Mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem lehettek Istennek is, és a gazdagságnak is a rabszolgái.”
14. vers
A farizeusok pedig, akik pénzszeretők voltak, figyeltek mindezekre, és kajánul mosolyogni kezdtek őrajta.
15. vers
Ezért így szólt hozzájuk: „Ti igazságosnak jelentitek ki magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri a szíveteket. Mert amit az emberek magasztosnak tartanak, az Istennek utálatos.
16. vers
A Törvény és a Próféták Jánosig voltak. Attól kezdve Isten királyságát hirdetik mint jó hírt, és mindenfajta ember törekszik arra, hogy bejusson abba.
17. vers
Bizony, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia, mint a törvény egy betűjéből egyetlen írásjelnek is beteljesületlenül maradnia.
18. vers
Mindaz, aki elválik a feleségétől, és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elvált asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.
19. vers
Volt egy gazdag ember, aki bíborba meg lenvászonba öltözködött, és fényűzően vigadozott nap mint nap.
20. vers
Egy Lázár nevű koldust pedig, aki tele volt fekélyekkel, mindig odavittek a kapujához.
21. vers
Ő szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott. Igen, még a kutyák is jöttek, és nyaldosták a fekélyeit.
22. vers
Idővel meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahámhoz vitték őt.
Meghalt a gazdag is, és eltemették.
23. vers
És a sírban, mialatt kínok között volt, felnézett, és a távolban látta Ábrahámot, és mellette Lázárt.
24. vers
Kiáltott hát, és ezt mondta: »Atyám, Ábrahám, irgalmazz nekem, és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujja hegyét, és hűsítse nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lobogó tűzben.«
25. vers
Ábrahám azonban így szólt: »Gyermekem, ne felejtsd el, hogy neked sok jóban volt részed az életedben, Lázárnak viszont sok rosszban. Most azonban neki itt vigasztalásban van része, te meg gyötrődsz.
26. vers
Ezenkívül nagy szakadék van vetve közénk és közétek, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, és onnan se jöhessenek át mihozzánk.«
27. vers
Erre az ezt mondta: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához,
28. vers
mert van öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is erre a gyötrelmes helyre jussanak.«
29. vers
Ábrahám azonban így szólt: »Ott van nekik Mózes és a Próféták; figyeljenek azokra.«
30. vers
Erre az ezt mondta: »Nem úgy van, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, meg fogják bánni a bűneiket.«
31. vers
Ő azonban így szólt hozzá: »Ha Mózesre és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”
Könyvek
