⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Mózes első könyve

26. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ekkor éhínség tört ki az országban, mint ahogy Ábrahám napjaiban is. Izsák tehát Abimélekhez, a filiszteusok királyához ment Gérárba.


2. vers

Ekkor megjelent neki Jehova, és ezt mondta: „Ne menj le Egyiptomba! Lakjál azon a földön, amelyet kijelölök neked.


3. vers

Lakjál bevándorlóként ezen a földön, és én veled leszek továbbra is, és megáldalak, mert neked és az utódodnak adom ezeket a földeket mind, és teljesítem az esküt, amelyet az apádnak, Ábrahámnak tettem:


4. vers

»Sok utódot adok neked, annyian lesznek, mint az ég csillagai, és az utódodnak adom ezeket a földeket mind. És az utódod által nyer áldást a föld minden nemzete«,


5. vers

mert hallgatott Ábrahám a szavamra, és mindig eleget tett a követelményeimnek, parancsaimnak, rendeleteimnek és törvényeimnek.”


6. vers

Izsák tehát továbbra is Gérárban lakott.


7. vers

Amikor az ott lakó emberek a felesége felől kérdezősködtek, ezt mondta: „Ő a húgom.” Félt azt mondani, hogy „a feleségem”, mert ahogy mondta: „az itt lakó emberek megölnek engem Rebeka miatt”, mivel Rebeka gyönyörű volt.


8. vers

Egy idő múlva Abimélek, a filiszteusok királya kinézett az ablakon, és látta, amint Izsák ölelgeti a feleségét, Rebekát.


9. vers

Abimélek azon nyomban hívatta Izsákot, és ezt mondta: „Hiszen ő a feleséged! Miért mondtad akkor: »Ő a húgom.«” Izsák erre így felelt: „Azért mondtam, mert féltem, hogy meg kell halnom miatta.”


10. vers

Abimélek azonban így folytatta: „Mit tettél velünk? Valaki a népből könnyen lefeküdhetett volna a feleségeddel, és így vétket hoztál volna ránk!”


11. vers

Abimélek ekkor megparancsolta az egész népnek: „Aki ehhez a férfihoz vagy a feleségéhez nyúl, annak meg kell halnia!”


12. vers

Izsák ezután magot vetett azon a földön, és abban az évben a 100-szorosát aratta annak, amit vetett, mivel Jehova megáldotta őt.


13. vers

Gazdag lett, és addig gyarapodott, mígnem nagyon gazdag lett.


14. vers

Lettek juhnyájai, marhacsordái és sok szolgája, úgyhogy a filiszteusok kezdtek irigykedni rá.


15. vers

Ezért a filiszteusok betemették földdel az összes kutat, melyet apja szolgái ástak Ábrahám napjaiban.


16. vers

Majd Abimélek ezt mondta Izsáknak: „Menj el a szomszédságunkból, mert sokkal erősebb lettél, mint mi vagyunk.”


17. vers

Izsák ezért elment onnan. Gérár völgyében ütött tábort, és ott telepedett le.


18. vers

És Izsák újra kiásta a kutakat, amelyeket még apja, Ábrahám napjaiban ástak, de a filiszteusok betemettek Ábrahám halála után. Ugyanúgy nevezte azokat, mint ahogyan az apja.


19. vers

Amikor Izsák szolgái a völgyben ástak, találtak egy friss vizű kutat.


20. vers

Gérár pásztorai pedig veszekedni kezdtek Izsák pásztoraival, ezt mondva: „A víz a mienk!” Ezért Izsák Éseknek nevezte el a kutat, mert perlekedtek vele.


21. vers

Azután ástak egy másik kutat, de amiatt is veszekedtek, ezért Szitnának nevezte el.


22. vers

Később elment onnan, és egy másik kutat ásott, de amiatt már nem veszekedtek. Így hát Rehobótnak nevezte el, és ezt mondta: „Ez azért van, mert Jehova most már tágas helyet adott nekünk, és termékennyé tett minket a földön.”


23. vers

Onnan aztán fölment Beér-Sebába.


24. vers

Jehova pedig megjelent neki azon az éjjelen, és ezt mondta: „Én vagyok apádnak, Ábrahámnak az Istene. Ne félj, mert veled vagyok, s megáldalak, és sok utódot adok neked a szolgámra, Ábrahámra való tekintettel.”


25. vers

Izsák ezért oltárt épített ott, és dicsőítette Jehova nevét. Felverte azon a helyen a sátrát, a szolgái pedig kutat ástak ott.


26. vers

Később Abimélek elment hozzá Gérárból Ahuzzáttal, a tanácsadójával, valamint Pikollal, seregének a vezérével.


27. vers

Izsák ezt kérdezte tőlük: „Miért jöttetek hozzám, hiszen gyűlöltetek engem, és elküldtetek a szomszédságotokból?”


28. vers

Erre ők így feleltek: „Most már világosan látjuk, hogy Jehova veled van. Ezért ezt mondtuk: »Esküdjünk meg egymásnak, és kössünk egymással szövetséget,


29. vers

hogy semmi rosszat nem teszel velünk, mint ahogy mi sem bántottunk téged, és akkor is csak jót tettünk veled, amikor elküldtünk békével. Te most Jehova áldott embere vagy.«”


30. vers

Akkor megvendégelte őket, ők pedig ettek és ittak.


31. vers

Kora reggel fölkeltek, és megesküdtek egymásnak. Izsák ezután útnak indította őket, és azok békével mentek el tőle.


32. vers

Aznap Izsák szolgái hírt vittek neki a kútról, melyet ástak, és ezt mondták: „Vizet találtunk!”


33. vers

El is nevezte Sibának. Ezért hívják a várost Beér-Sebának mind a mai napig.


34. vers

Ézsau pedig 40 éves volt, amikor feleségül vette Juditot, a hettita Beéri lányát, valamint Boszmátot, a hettita Elon lányát.


35. vers

Ezek nagy szomorúságot okoztak Izsáknak és Rebekának.

Fejezetek:


Könyvek