12. fejezet
Jehova ezt mondta Ábrámnak: „Menj ki a földedről, rokonaid közül és apádnak házából arra a földre, amelyet mutatok neked.
Nagy nemzetté teszlek, megáldalak, és naggyá teszem a nevedet. Áldására leszel másoknak.
Megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, azt én is megátkozom, és a föld minden családja áldást nyer általad.”
Ekkor Ábrám elindult, pontosan úgy, ahogyan Jehova mondta neki, és vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor elhagyta Háránt.
Elindult Kánaán földjére Száraival, a feleségével, és Lóttal, testvérének a fiával, és mindenükkel, amit gyűjtöttek, valamint azokkal a szolgákkal, akik velük voltak Háránban. Amikor megérkeztek Kánaán földjére,
Ábrám elment egészen Sikemig, Móré nagy fáinak a környékére. Akkoriban kánaániták laktak azon a földön.
Jehova pedig megjelent Ábrámnak, és ezt mondta: „A te utódodnak adom ezt a földet.” Ő pedig oltárt épített ott Jehovának, aki megjelent neki.
Később onnan a Bételtől keletre lévő hegyek közé ment, és sátrat vert. Bétel tőle nyugatra volt, Ai pedig keletre. Ott oltárt épített Jehovának, és dicsőítette Jehova nevét.
Ábrám azután tábort bontott, majd a Negeb felé ment. Közben több helyen is letáborozott.
Ekkor éhínség támadt Kánaán földjén, és Ábrám lement Egyiptomba, hogy egy ideig ott lakjon, ugyanis nagyon súlyos volt az éhínség azon a földön.
Mielőtt bement Egyiptomba, ezt mondta Szárainak, a feleségének: „Figyelj rám, kérlek! Te szép asszony vagy.
Ha az egyiptomiak meglátnak, azt fogják mondani: »Ez a felesége.« És megölnek engem, téged viszont életben hagynak.
Kérlek, mondd, hogy a húgom vagy, hogy jól menjen a sorom, és hogy életben maradjak!”
És amikor Ábrám bement Egyiptomba, az egyiptomiak felfigyeltek rá, hogy az asszony nagyon szép.
A fáraó főemberei is látták őt, és dicsérni kezdték a fáraó előtt, úgyhogy a fáraó házába vitték az asszonyt.
És a fáraó jól bánt az asszony miatt Ábrámmal, és Ábrámnak lettek juhai, marhái, szamarai, szolgái, szolgálólányai és tevéi.
Jehova ekkor súlyos csapásokkal sújtotta a fáraót és a háznépét Szárai, Ábrám felesége miatt.
A fáraó ezért hívatta Ábrámot, és ezt mondta: „Mit tettél velem? Miért nem mondtad meg, hogy ő a feleséged?
Miért mondtad: »Ő a húgom.« Ezért akartam feleségül venni. Itt van a feleséged. Fogd és menj!”
És a fáraó parancsot adott az embereinek, hogy küldjék el őt a feleségével és mindenével együtt, amije csak volt.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50