⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Mózes első könyve
7. fejezet
1. vers
Jehova ezután ezt mondta Noénak: „Menj be te és az egész családod a bárkába, mert téged igazságosnak találtalak ebben a nemzedékben.
2. vers
Minden tiszta állatból hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt; minden tisztátalan állatból csak kettőt: egy hímet és egy nőstényt;
3. vers
az ég repdeső teremtményeiből is hetet, hímet és nőstényt, hogy fennmaradjanak az egész földön.
4. vers
Mert már csak hét nap, és esőt bocsátok a földre 40 nap és 40 éjjel; és eltörlök a föld színéről minden élőlényt, amelyet alkottam.”
5. vers
És Noé mindent úgy tett, ahogyan Jehova parancsolta neki.
6. vers
Noé 600 éves volt, amikor a vízözön elárasztotta a földet.
7. vers
Noé a vízözön előtt bement a bárkába a fiaival, a feleségével, valamint fiainak a feleségeivel.
8. vers
Mindenféle tiszta és tisztátalan állatból, minden repdeső teremtményből és mindabból, ami él és mozog a földön,
9. vers
kettesével bementek Noéhoz a bárkába, hím és nőstény, pontosan úgy, ahogy Isten parancsolta Noénak.
10. vers
Hét nappal később eljött a vízözön a földre.
11. vers
Noé életének 600. évében, a 2. hónap 17. napján feltört a hatalmas, mély vizek összes forrása, és megnyíltak az ég zsilipjei.
12. vers
Negyven nap és negyven éjjel ömlött az eső a földre.
13. vers
Ezen a napon ment be Noé a bárkába a fiaival, Sémmel, Hámmal meg Jáfettel, valamint a feleségével és fiainak a három feleségével.
14. vers
Velük együtt bement minden vadállat a maga neme szerint, minden háziállat a maga neme szerint, minden csúszó-mászó állat a földön a maga neme szerint, minden repdeső teremtmény a maga neme szerint, minden madár, minden szárnyas teremtmény.
15. vers
Kettesével mentek be Noéhoz a bárkába minden állatból, amelyben az élet lehelete volt.
16. vers
Hím és nőstény ment be mindenféle állatból, pontosan úgy, ahogy Isten parancsolta Noénak. Jehova ezután bezárta az ajtót.
17. vers
Negyven napig egyre csak esett az eső a földön, és a víz egyre csak emelkedett, majd felemelte a bárkát, és az magasan a föld felett, a víz színén úszott.
18. vers
A víz egyre áradt, és egyre magasabbra emelkedett a földön, de a bárka továbbra is a víz felszínén úszott.
19. vers
A víz pedig annyira elárasztotta a földet, hogy ellepett minden magas hegyet az egész ég alatt.
20. vers
A víz 15 könyökkel emelkedett a hegyek fölé.
21. vers
Így hát elpusztult a földön minden élőlény, mely élt és mozgott: a repdeső teremtmények, a háziállatok, a vadállatok, a nyüzsgő állatok és az összes ember.
22. vers
Minden, ami a szárazföldön volt, vagyis minden, aminek az orrában az élet lehelete volt, meghalt.
23. vers
Isten tehát eltörölt mindent, ami a föld színén volt; embereket, négylábú állatokat, csúszó-mászó állatokat és az ég repdeső teremtményeit. Mindet eltörölte a földről. Csak Noé és azok maradtak életben, akik vele voltak a bárkában.
24. vers
És a víz még 150 napig árasztotta el a földet.
Könyvek
