⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Máté evangéliuma
capítulo 26
verso 1
Miután Jézus elmondta mindezeket, így szólt a tanítványaihoz:
verso 2
„Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a pászka, és az Emberfiát átadják az ellenségeinek, hogy oszlopra feszítsék.”
verso 3
Akkor a magas rangú papok és a nép vénei összegyűltek a főpap, Kajafás udvarában,
verso 4
és cselt szőttek, hogy ravaszul elfogják Jézust, és megöljék.
verso 5
De ezt mondták: „Ne az ünnepen. Még felfordulás lesz a nép körében.”
verso 6
Amikor Jézus Betániában volt a leprás Simon házában,
verso 7
odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástrompalackban értékes, illatos olaj volt, és kezdte ráönteni Jézus fejére, aki éppen evett.
verso 8
Amikor a tanítványok ezt látták, felháborodtak, és ezt mondták: „Mire való ez a pazarlás?
verso 9
Hisz jó pénzért el lehetett volna adni, és a pénzt oda lehetett volna adni a szegényeknek.”
verso 10
Jézus tudta, hogy miről beszélnek, ezért így szólt hozzájuk: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem.
verso 11
Mert a szegények mindig veletek vannak, de én nem leszek mindig veletek.
verso 12
Amikor ez az asszony a testemre öntötte ezt az illatos olajat, azért tette, hogy felkészítsen a temetésemre.
verso 13
Higgyétek el, hogy bárhol hirdetik is a jó hírt a világon, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”
verso 14
Akkor a tizenkettő egyike, az, akit Iskariót Júdásnak hívtak, elment a magas rangú papokhoz,
verso 15
és ezt kérdezte: „Mit adtok nekem, hogy eláruljam őt?” Azok 30 ezüstben állapodtak meg.
verso 16
Így aztán ettől kezdve folyton kereste a megfelelő alkalmat, hogy elárulja őt.
verso 17
A kovásztalan kenyerek első napján a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték: „Hol akarod, hogy előkészületeket tegyünk arra, hogy megedd a pászkát?”
verso 18
Ő ezt mondta: „Menjetek be a városba ehhez meg ehhez, és mondjátok neki, hogy a tanító ezt mondja: »Közel van a meghatározott idő, amikor meg kell halnom. Nálad fogom megünnepelni a tanítványaimmal a pászkát.«”
verso 19
És a tanítványok mindent úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és előkészületeket tettek a pászkára.
verso 20
Mikor beesteledett, ő az asztalnál feküdt a 12 tanítvánnyal.
verso 21
Miközben ettek, így szólt: „Azt mondom nektek, egyikőtök elárul engem.”
verso 22
Nagyon szomorúak lettek emiatt, és mindegyikük kérdezgetni kezdte: „Uram, csak nem én?”
verso 23
Így felelt: „Aki velem együtt mártja a kenyerét a tálba, az árul el engem.
verso 24
Igaz, az Emberfia elmegy, mint ahogy meg van írva róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.”
verso 25
Erre Júdás, aki azon volt, hogy elárulja őt, megkérdezte: „Csak nem én, Rabbi?” Jézus ezt mondta neki: „Te mondtad.”
verso 26
Amint folytatták az evést, Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadta azt a tanítványoknak, ezt mondva: „Vegyétek, egyétek. Ez jelképezi a testemet.”
verso 27
Majd vett egy poharat, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: „Igyatok belőle mindnyájan,
verso 28
mert ez jelképezi a véremet, »a szövetség vérét«, amely ki lesz ontva azért, hogy sokak bűnét megbocsássák.
verso 29
Mondom pedig nektek, hogy mostantól semmiképpen sem iszom bort addig a napig, míg újbort nem iszom majd veletek az én Atyám királyságában.”
verso 30
Végül, miután dicséreteket énekeltek, kimentek az Olajfák hegyére.
verso 31
Akkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ezen az éjszakán mindnyájan megbotlotok amiatt, ami velem fog történni, mert meg van írva: »Megverem a pásztort, és szétszéled a nyáj.«
verso 32
Ám a feltámadásom után előttetek megyek Galileába.”
verso 33
Péter erre ezt mondta neki: „Ha a többiek mind megbotlanak is, én nem botlok meg soha!”
verso 34
Jézus így szólt hozzá: „Hidd el nekem, hogy ma éjjel, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”
verso 35
Péter ezt mondta neki: „Még ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg téged.” A többi tanítvány is mind ugyanezt mondta.
verso 36
Akkor Jézus odaért velük a Gecsemáné nevű helyre, és így szólt a tanítványokhoz: „Üljetek le itt, míg én odamegyek, és imádkozom.”
verso 37
Magával vitte Pétert és Zebedeus két fiát, szomorú lett, és nagyon nyugtalanná vált.
verso 38
Akkor így szólt hozzájuk: „Mélységesen bánatos vagyok, igen, mérhetetlenül. Maradjatok itt, és kitartóan virrasszatok velem!”
verso 39
Majd egy kissé előbbre ment, arcra borult, és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, távolítsd el tőlem ezt a poharat. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te.”
verso 40
Amikor visszatért a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: „Hát egyetlen órát sem tudtatok virrasztani velem?
verso 41
Kitartóan virrasszatok, és folyton imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem persze buzgó, de a test gyenge.”
verso 42
Másodszor is elment, és így imádkozott: „Atyám, ha nincs más lehetőség, mint hogy kiigyam ezt a poharat, akkor legyen meg a te akaratod.”
verso 43
Aztán ismét odament hozzájuk, és alva találta őket, mert nagyon álmosak voltak.
verso 44
Így hát otthagyta őket, ismét elment, és harmadszor is ugyanazért imádkozott.
verso 45
Akkor visszament a tanítványokhoz, és ezt mondta nekik: „Egy ilyen jelentőségteljes időben ti alszotok és pihentek?! Közel van már az az óra, amikor az Emberfiát bűnösöknek adják át!
verso 46
Keljetek fel, menjünk! Közel van már, aki elárul engem.”
verso 47
Még beszélt, amikor odaért Júdás, a tizenkettő egyike, és vele együtt egy kardokkal meg dorongokkal felszerelkezett sokaság, akiket a magas rangú papok és a nép vénei küldtek.
verso 48
Aki pedig elárulta őt, jelt adott nekik, ezt mondva: „Akit arcon csókolok, az ő; vegyétek őrizetbe.”
verso 49
Egyenesen Jézushoz ment, és így szólt: „Üdvözöllek, Rabbi!”, és nagyon gyengéden arcon csókolta.
verso 50
De Jézus így szólt hozzá: „Barátom, miért vagy itt?” Akkor odamentek, elfogták Jézust, és őrizetbe vették.
verso 51
De egy azok közül, akik Jézussal voltak, megragadta a kardját, kihúzta, aztán lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülét.
verso 52
Jézus akkor így szólt hozzá: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el.
verso 53
Vagy úgy gondolod, nem kérhetném meg az Atyámat, hogy most azonnal több mint 12 légió angyalt adjon mellém?
verso 54
De akkor hogyan teljesednének be az Írások, melyek szerint ennek meg kell történnie?”
verso 55
Ezután így szólt Jézus a sokasághoz: „Kardokkal meg dorongokkal jöttetek, hogy letartóztassatok, mint valami rablót? Nap nap után a templomban ültem és tanítottam, mégsem vettetek őrizetbe.
verso 56
De mindez azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.” Akkor a tanítványok mind otthagyták őt, és elmenekültek.
verso 57
Akik őrizetbe vették Jézust, elvezették őt Kajafáshoz, a főpaphoz. Ott már összegyűltek az írástudók és a vének.
verso 58
Péter pedig jókora távolságból követte őt, egészen a főpap udvaráig. Bement, és ott ült a ház szolgáival, hogy lássa, mi lesz a dolog vége.
verso 59
A magas rangú papok és az egész szanhedrin hamis bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra juttassák.
verso 60
De nem találtak egyet sem, jóllehet sok hamis tanú állt elő. Később aztán előállt kettő,
verso 61
és ezt mondta: „Ez az ember ezt állította: »Le tudom rombolni Isten templomát, és fel tudom építeni három nap alatt.«”
verso 62
Erre a főpap felállt, és így szólt hozzá: „Semmit sem felelsz? Mivel vádolnak ezek téged?”
verso 63
De Jézus hallgatott. Így hát a főpap ezt mondta neki: „Esküdj meg az élő Istenre, és mondd meg nekünk, te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!”
verso 64
Jézus így szólt hozzá: „Te mondtad. De mondom nektek, hogy mostantól fogva látni fogjátok az Emberfiát, amint ott ül a hatalmas Isten jobbján, és eljön az ég felhőin.”
verso 65
Akkor a főpap megszaggatta a felsőruháit, és ezt mondta: „Káromlást szólt! Mi szükségünk van még tanúkra? Most hallottátok a káromlást.
verso 66
Mi a véleményetek?” Azok ezt válaszolták: „Méltó a halálra!”
verso 67
Akkor az arcába köptek, és az öklükkel ütötték. Mások arcul csapták,
verso 68
és ezt mondták: „Prófétálj nekünk, te Krisztus! Ki ütött meg?”
verso 69
Péter ekkor kinn ült az udvarban, egy szolgálólány pedig odament hozzá, és így szólt: „Te is a galileai Jézussal voltál!”
verso 70
De ő ezt mindnyájuk előtt tagadta: „Nem tudom, miről beszélsz.”
verso 71
Amikor kiment a kapubejáróhoz, észrevette őt egy másik lány, és így szólt az ott levőkhöz: „Ez a názáreti Jézussal volt.”
verso 72
Ő ismét tagadta, mégpedig esküvel: „Nem ismerem azt az embert!”
verso 73
Kis idő múltán odamentek Péterhez a közelben álldogálók, és ezt mondták neki: „Bizony te is közülük való vagy, hiszen a tájszólásod is elárul.”
verso 74
Akkor azt mondta, hogy átkozott legyen, ha hazudik, és megesküdött: „Nem ismerem azt az embert!” Rögtön ezután a kakas megszólalt.
verso 75
Péternek pedig eszébe jutottak a szavak, amelyeket Jézus mondott: „Mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem.” És kiment, és keservesen sírt.
Libros
