⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Máté evangéliuma

capítulo 9

Capítulos:

Amikor Jézus beszállt a csónakba, átkelt a tengeren, és elment a városába.

Ekkor odavittek hozzá egy hordágyon fekvő béna embert. Jézus a hitük láttán ezt mondta a bénának: „Bátorság, gyermekem! A bűneid meg vannak bocsátva.”

verso 3

Voltak írástudók, akik erre ezt mondták maguk közt: „Ez Istent gyalázza.”

verso 4

Jézus pedig tudta, mire gondolnak, és ezt kérdezte: „Miért gondoltok magatokban gonosz dolgokat?

verso 5

Például, melyik könnyebb, azt mondani, hogy »a bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt mondani, hogy »kelj fel, és járj!«?

verso 6

De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma arra, hogy megbocsásson bűnöket a földön. . .” Ekkor így szólt a bénához: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”

verso 7

Az pedig felkelt, és hazament.

verso 8

Amikor a sokaság látta ezt, félelem fogta el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott egy embernek.

verso 9

Amint Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” Erre az felkelt, és követte őt.

verso 10

Később, amikor Jézus és a tanítványai a házban ettek, sok adószedő meg bűnös ment oda, és együtt ettek velük.

verso 11

Amikor a farizeusok ezt látták, megkérdezték a tanítványaitól: „Miért eszik a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel?”

verso 12

Ennek hallatán Jézus ezt mondta: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegeknek viszont igen.

verso 13

Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.« Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat hívjam el, hanem hogy a bűnösöket.”

verso 14

Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok szoktunk böjtölni, de a te tanítványaid nem?”

verso 15

Jézus erre ezt kérdezte tőlük: „Van okuk keseregni a vőlegény barátainak, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, és akkor majd böjtölni fognak.

verso 16

Senki sem varr foltot régi felsőruhára be nem avatott anyagból, mert az új anyag összehúzná a régit, és még jobban kiszakítaná a felsőruhát.

verso 17

Újbort sem tesznek régi bortömlőkbe. Ha mégis megteszik, akkor a bortömlők szétrepednek, a bor kifolyik, és a bortömlők tönkremennek. Az újbort inkább új bortömlőkbe teszik, és így mindkettő megmarad.”

verso 18

Míg ő ezeket mondta nekik, egy zsinagógai vezető odament hozzá, hódolni kezdett neki, és így szólt: „A lányom most már biztosan halott, de gyere, tedd rá a kezed, és életre kel.”

verso 19

Jézus akkor felkelt, és a tanítványaival együtt útnak indult a férfival.

verso 20

Ekkor egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása volt, hátulról odament hozzá, és megérintette a felsőruhájának a rojtozatát,

verso 21

mert ezt mondogatta magában: „Elég csak megérintenem a felsőruháját, és rendbe jövök.”

verso 22

Jézus megfordult, és amikor észrevette őt, ezt mondta: „Bátorság, lányom! Mivel hittél, meggyógyultál.” És az asszony azonnal rendbe jött.

verso 23

Mikor pedig Jézus a zsinagógai vezető házába ért, és meglátta a fuvolásokat meg a jajgató sokaságot,

verso 24

ezt mondta: „Menjetek innen, mert a kislány nem halt meg, csak alszik.” Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta.

verso 25

Amint kiküldték a sokaságot, ő bement, megfogta a kislány kezét, az pedig felkelt.

verso 26

Az erről szóló hír persze elterjedt az egész környéken.

verso 27

Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, és ezt kiáltották: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”

verso 28

Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: „Elhiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Így válaszoltak neki: „Igen, Uram.”

verso 29

Majd megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen meg, amiben hittetek!”

verso 30

Ekkor újra láttak. Aztán Jézus erélyesen megparancsolta nekik: „Vigyázzatok, senki se tudja meg ezt!”

verso 31

De miután kimentek, az egész környéken beszéltek róla.

verso 32

Amikor ők elmentek, odavittek hozzá egy démontól megszállt némát,

verso 33

és miután kiűzte a démont, a néma beszélni kezdett. A sokaság pedig csak ámult, és ezt mondta: „Ilyet még soha nem láttak Izraelben!”

verso 34

De a farizeusok ezt mondták: „A démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”

verso 35

És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, hirdette a királyságról szóló jó hírt, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot.

verso 36

Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert látta, hogy elnyomják és elhanyagolják őket, és olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.

verso 37

Majd így szólt a tanítványaihoz: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés.

verso 38

Kérve kérjétek hát az aratás urát, hogy küldjön ki munkásokat, hogy begyűjtsék a termést.”