capítulo 17
Hat nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és annak testvérét, Jánost, és felvitte őket egy magas hegyre, ahol magukban lehettek.
És elváltozott előttük: az arca fénylett, mint a nap, a felsőruhája pedig ragyogott, mint a fény.
Ekkor megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal.
Péter erre ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó itt nekünk. Ha szeretnéd, felverek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.”
Még beszélt, amikor egy fényes felhő árnyékot vetett rájuk, és hang hallatszott a felhőből: „Ő az én szeretett Fiam, akiben örömömet lelem. Figyeljetek rá!”
Amikor a tanítványok ezt meghallották, arcra borultak, és nagyon megijedtek.
Jézus ekkor odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel! Ne féljetek!”
Amikor a tanítványok felnéztek, senkit sem láttak, csak Jézust.
Amint jöttek lefelé a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Senkinek se mondjátok el a látomást, míg fel nem támad az Emberfia a halottak közül.”
A tanítványok azonban megkérdezték tőle: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?”
Ő ezt felelte: „Illés bizony eljön, és mindent helyre fog állítani.
De mondom nektek, hogy Illés már eljött, és nem ismerték fel őt, hanem azt tették vele, amit akartak. Az Emberfia is ugyanígy szenved majd miattuk.”
Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
Amikor a sokaság felé tartottak, odament hozzá egy ember, letérdelt előtte, és ezt mondta:
„Uram, könyörülj a fiamon, mivel epilepsziás, és nagyon beteg! Gyakran esik tűzbe vagy vízbe.
Elvittem a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.”
Jézus ezt felelte: „Ó, hitetlen és romlott nemzedék, meddig kell veletek maradnom? Meddig kell elviselnem titeket? Hozzátok ide hozzám!”
Jézus ekkor megszidta a démont, és az kiment a fiúból, és a fiú még abban az órában meggyógyult.
Erre a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”
Ő így szólt hozzájuk: „Mert kevés a hitetek. Biztosak lehettek benne, hogy ha csak akkora hitetek van, mint egy mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek: »Menj innen oda«, az odamegy, és semmi sem lesz nektek lehetetlen.”
[Ez a fajta azonban nem megy ki másképp, csak imával és böjtöléssel.]
Amikor együtt voltak Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát átadják az ellenségeinek,
megölik, és a harmadik napon feltámad.” Ekkor nagyon bánatosak lettek.
Miután megérkeztek Kapernaumba, a kétdrachmás adót szedők Péterhez mentek, és megkérdezték tőle: „A tanítótok nem fizeti a kétdrachmás adót?”
Ő ezt mondta: „De igen.” Amikor azonban belépett a házba, Jézus megelőzve őt megkérdezte: „Mit gondolsz, Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? A fiaiktól vagy az idegenektől?”
Amikor azt mondta, hogy „az idegenektől”, Jézus így szólt hozzá: „Akkor hát a fiaknak nem kell adót fizetniük.
De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, dobj be egy horgot. Fogd az első horogra akadó halat, nyisd ki a száját, és találsz benne egy ezüstpénzt. Add oda nekik értem és érted.”