⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Máté evangéliuma
capítulo 13
verso 1
Azon a napon Jézus kiment a házból, és leült a tengernél.
verso 2
Olyan nagy tömeg gyűlt össze hozzá, hogy beszállt egy csónakba, leült, az egész sokaság pedig a parton állt.
verso 3
Ekkor sok mindent mondott el nekik szemléltetésekben, így szólva: „Egy magvető kiment vetni.
verso 4
És amint vetett, némelyik mag az út szélére esett, majd jöttek a madarak, és felették azokat.
verso 5
Más magok sziklás talajba hullottak, ahol nem volt sok föld, és azonnal kihajtottak, mert nem volt mély a föld.
verso 6
De amikor felkelt a nap, megperzselődtek és elszáradtak, mivel nem volt gyökerük.
verso 7
Más magok a tövisbokrok közé estek. A tövisbokrok megnőttek, és megfojtották őket.
verso 8
Más magok pedig a jó földbe estek, és termést kezdtek hozni: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és volt, amelyik 30-szorost.
verso 10
Odamentek hát hozzá a tanítványok, és ezt kérdezték tőle: „Miért szemléltetésekben szólsz hozzájuk?”
verso 11
Ezt felelte: „Nektek Isten megengedte, hogy megértsétek az egek királyságának szent titkait, de nekik nem.
verso 12
Mert akinek van, annak még többet adnak, és bőven lesz neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.
verso 13
Azért szólok hozzájuk szemléltetésekben, mert néznek, de hiába néznek, és hallanak, de hiába hallanak, és az értelmét sem fogják fel.
verso 14
És beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája, amely így szól: »Hallotok majd, de semmiképpen nem fogjátok fel az értelmét, és néztek majd, de semmiképpen nem láttok.
verso 15
Mert érzéketlenné vált ennek a népnek a szíve. A fülükkel hallottak ugyan, de nem figyeltek, a szemüket pedig behunyták. Azért tettek így, nehogy valaha is lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, és felfogják az értelmét a szívükkel, és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.«
verso 16
Ti azonban boldogok vagytok, mert a szemetek lát és a fületek hall.
verso 17
Higgyétek el, hogy sok próféta és igazságos ember szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.
verso 18
Figyeljetek hát a magvetőről szóló szemléltetésre.
verso 19
Ha hallja valaki a királyság szavát, de nem fogja fel az értelmét, eljön a gonosz, és elragadja azt, amit a szívébe vetettek. Ez az a mag, amelyik az út szélére esett.
verso 20
A sziklás talajba hullott mag az, aki hallja a szót, és rögtön örömmel fogadja.
verso 21
De mivel nincsen gyökere, csak egy ideig marad meg, és miután nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, rögtön elbotlik.
verso 22
A tövisbokrok közé hullott mag az, aki hallja a szót, de ennek a világrendszernek az aggodalmai és a gazdagság megtévesztő hatalma megfojtja a szót, és az nem hoz termést.
verso 23
A jó földbe vetett mag az, aki hallja a szót, és felfogja az értelmét, és hoz is termést: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és van, amelyik 30-szorost.”
verso 24
Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága ahhoz az emberhez hasonlítható, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.
verso 25
Míg az emberek aludtak, jött az ellensége, gyomot vetett a búza közé, és elment.
verso 26
Amikor a vetés kihajtott, és termést hozott, a gyom is láthatóvá vált.
verso 27
Ekkor előálltak a ház urának a rabszolgái, és ezt kérdezték tőle: »Uram, hát nem jó mag volt, amit a szántóföldedbe vetettél? Honnan van akkor benne gyom?«
verso 28
Ő ezt mondta nekik: »Az ellenségem művelte ezt.« A rabszolgák így szóltak hozzá: »Akarod, hogy kimenjünk, és összeszedjük?«
verso 29
Ezt mondta: »Nem, nehogy véletlenül a gyom összeszedése közben kiszaggassátok a búzát is.
verso 30
Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratási időszakban megmondom az aratóknak, hogy előbb szedjék össze a gyomot, és kössék csomókba elégetésre, aztán menjenek, gyűjtsék be a búzát a raktáramba.«”
verso 31
Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a mustármag, amelyet fogott egy ember, és elvetett a szántóföldjébe.
verso 32
Ez a legapróbb minden mag közül, de amikor megnő, a legnagyobb a zöldségfélék között. Fa lesz belőle, és az ég madarai jönnek, és letelepednek az ágai között.”
verso 33
Még egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a kovász, amelyet fogott egy asszony, összekevert három nagy mérték liszttel, és aztán az egész tészta megkelt.”
verso 34
Jézus mindezeket szemléltetésekben mondta a sokaságnak. Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik,
verso 35
hogy beteljesedjen, amit Isten a próféta által mondott: „Szemléltetésekkel fogok beszélni, olyan dolgokat fogok hirdetni, amelyek rejtve vannak a megalapítás óta.”
verso 36
Miután elküldte a sokaságot, bement a házba. A tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld gyomjáról szóló szemléltetést.”
verso 37
Ezt válaszolta: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia.
verso 38
A szántóföld a világ. A jó mag a királyság fiai, a gyom viszont a gonosznak a fiai,
verso 39
és az ellenség, aki elvetette a gyomot, az Ördög. Az aratás egy világrendszer befejezése, az aratók pedig angyalok.
verso 40
Amiképpen tehát a gyomot összeszedik és elégetik, úgy lesz a világrendszer befejezésekor.
verso 41
Az Emberfia elküldi az angyalait, és összeszedik a királyságából mindazt, ami mások botlását okozza, és azokat, akik törvénytelenséget tesznek,
verso 42
és a tüzes kemencébe dobják őket. Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat.
verso 43
Abban az időben az igazságosak olyan tündöklően fognak fényleni Atyjuk királyságában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!
verso 44
Az egek királysága olyan, mint a mezőn elrejtett kincs, amelyet egy ember megtalált és elrejtett. Örömében aztán elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a mezőt.
verso 45
Továbbá az egek királysága olyan, mint egy utazó kereskedő, aki drága gyöngyöket keres.
verso 46
Miután talált egyetlen nagyon értékes gyöngyöt, elment, azonnal eladta mindenét, és megvette azt.
verso 47
Ezenkívül az egek királysága olyan, mint egy vonóháló, amelyet leeresztettek a tengerbe, és amely mindenfajta halat összegyűjtött.
verso 48
Amikor megtelt, kihúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hasznavehetetleneket pedig eldobták.
verso 49
Így lesz ez a világrendszer befejezésekor. Az angyalok kimennek, és elkülönítik a gonoszokat az igazságosaktól,
verso 50
majd bedobják őket a tüzes kemencébe. Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat.
verso 51
Megértettétek mindezeket?” Azok ezt mondták neki: „Igen.”
verso 52
Ekkor így szólt hozzájuk: „Ugyanígy minden tanító, akit az egek királyságáról tanítanak, olyan, mint egy ember, egy házigazda, aki újat és régit hoz elő a kincsestárából.”
verso 53
Jézus pedig, amikor befejezte ezeket a szemléltetéseket, elment onnan.
verso 54
Miután hazatért, tanítani kezdte az embereket a zsinagógájukban, azok pedig ámultak, és ezt mondták: „Hogy lehet, hogy ez az ember ilyen bölcs, és hogy ilyen hatalmas tetteket hajt végre?
verso 55
Nem az ács fia ez? Az anyját nem Máriának hívják, és a testvéreit Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?
verso 56
És a húgai nem mind itt laknak velünk? Akkor hogyan képes ez az ember minderre?”
verso 57
És megbotránkoztak miatta. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, kivéve a hazájában és a saját családjában.”
verso 58
Nem is vitt ott véghez sok hatalmas cselekedetet a hitetlenségük miatt.
Libros
