⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Máté evangéliuma
capítulo 18
verso 1
Abban az órában a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték: „Tulajdonképpen ki a legnagyobb az egek királyságában?”
verso 2
Ekkor magához hívott egy kisgyermeket, közéjük állította,
verso 3
és így szólt: „Higgyétek el, ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be az egek királyságába.
verso 4
Aki tehát alázatos, és úgy gondolkodik magáról, mint ez a kisgyermek, az a legnagyobb az egek királyságában.
verso 5
És ha valaki rám való tekintettel szívesen fogad egy ilyen kisgyermeket, az engem is szívesen fogad.
verso 6
De aki csak egynek is a botlását okozza e kisgyermekek közül, akik hisznek bennem, annak jobb lenne, ha a nyakába akasztanának egy nagy malomkövet, és a nyílt tengerbe dobnák.
verso 7
Jaj ennek a világnak, mivel az emberek botlását okozza! Természetesen mindenképp lesznek olyanok, akik mások botlását okozzák, de jaj annak az embernek, aki így tesz!
verso 8
Ha tehát a kezed vagy a lábad bűnbe visz téged, vágd le, és dobd el magadtól. Jobb csonkán vagy sántán elnyerned az életet, mint hogy megvan a két kezed vagy a két lábad, de az örök tűzbe vetnek.
verso 9
Ha pedig a szemed visz bűnbe, vájd ki, és dobd el magadtól. Jobb fél szemmel elnyerned az életet, mint hogy megvan a két szemed, de a tüzes gyehennába vetnek.
verso 10
Vigyázzatok, nehogy megvessetek egyet e kisgyermekek közül. Mert mondom nektek, hogy angyalaik az égben mindig látják az én égi Atyám arcát.
verso 11
[Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.]
verso 12
Mit gondoltok? Ha egy embernek van 100 juha, és egy közülük elkóborol, vajon nem hagyja ott a hegyekben a 99-et, és nem indul el felkutatni azt az egyet, amelyik elkóborolt?
verso 13
És ha megtalálja, higgyétek el, hogy jobban örül annak, mint a 99-nek, amely nem kóborolt el.
verso 14
Ugyanígy az én égi Atyám sem szeretné, ha egy is elveszne e kisgyermekek közül.
verso 15
Ezenkívül ha a testvéred bűnt követ el, menj, és tárd fel a hibáját négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted a testvéredet.
verso 16
De ha nem hallgat rád, vegyél magad mellé még egy vagy két embert, hogy minden dolgot két vagy három tanú vallomása erősíthessen meg.
verso 17
Ha nem hallgat rájuk, szólj a gyülekezetnek. Ha még a gyülekezetre sem hallgat, éppen olyan legyen előtted, mint egy nemzetekből való, vagy mint egy adószedő.
verso 18
Biztosak lehettek benne, hogy bármit köttök is meg a földön, az már meg van kötve az égben, és bármit oldotok is fel a földön, az már fel van oldva az égben.
verso 19
És higgyétek el, ha ketten közületek a földön egyetértenek abban, hogy valami fontos dolgot kérjenek, az én égi Atyám meg fogja adni nekik.
verso 20
Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”
verso 21
Akkor Péter odament, és ezt kérdezte tőle: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem a testvérem úgy, hogy meg kell neki bocsátanom? Még 7-szer is?”
verso 22
Jézus így szólt hozzá: „Mondom neked, nemhogy 7-szer, hanem még 77-szer is.
verso 23
Ezért az egek királysága egy királyhoz hasonlítható, aki azt akarta, hogy a rabszolgái fizessék vissza a tartozásukat.
verso 24
Amikor hozzáfogott, hogy elszámoljon velük, behoztak egy embert, aki 10 000 talentummal tartozott neki.
verso 25
Mivel azonban nem volt miből visszafizetnie a tartozását, az ura megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit meg mindenét, és fizessen.
verso 26
A rabszolga ezért leborult, és így könyörgött: »Légy türelmes hozzám, és mindent visszafizetek neked.«
verso 27
Az ura ekkor megszánta a rabszolgát, elengedte őt, és eltörölte az adósságát.
verso 28
Kiment pedig a rabszolga, és megkereste az egyik rabszolgatársát, aki 100 dénárral tartozott neki. Megragadta a társát, fojtogatni kezdte, és ezt mondta: »Fizesd vissza, amivel tartozol!«
verso 29
A rabszolgatársa ezért leborult, és kérlelni kezdte, ezt mondva: »Légy türelmes hozzám, és visszafizetem neked a tartozásomat.«
verso 30
Ő azonban nem volt erre hajlandó, hanem elment, és börtönbe záratta, míg vissza nem fizeti a tartozását.
verso 31
Amikor a rabszolgatársai látták a történteket, nagyon szomorúak lettek, és mentek, jelentették az uruknak mindazt, ami történt.
verso 32
Akkor hívatta őt az ura, és így szólt hozzá: »Gonosz rabszolga, én az egész adósságot elengedtem neked, amikor kérleltél.
verso 33
Hát neked nem kellett volna irgalmaznod a rabszolgatársadnak, ahogy én is irgalmaztam neked?«
verso 34
Az ura haragra gerjedt, és átadta őt a börtönőröknek, míg vissza nem fizeti minden tartozását.
verso 35
Ugyanígy fog bánni az én égi Atyám is veletek, ha nem bocsátotok meg a testvéreteknek szívből.”
Libros
