⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Máté evangéliuma
capítulo 15
verso 1
Akkor farizeusok és írástudók jöttek Jézushoz Jeruzsálemből, és ezt mondták:
verso 2
„Miért térnek el a tanítványaid a régiek hagyományától? Például nem mossák meg a kezüket, mielőtt esznek.”
verso 3
Így felelt nekik: „És ti miért szegitek meg az Isten parancsolatát a hagyományotok miatt?
verso 4
Isten például ezt mondta: »Tiszteld apádat és anyádat«, és: »Aki gyalázza az apját vagy az anyját, annak meg kell halnia.«
verso 5
De ti ezt mondjátok: »Aki azt mondja apjának vagy anyjának: ’Bármim legyen is, amivel támogathatnálak, az Istennek odaszentelt ajándék’,
verso 6
annak egyáltalán nem kell tisztelnie az apját.« Így aztán érvénytelenné tettétek az Isten szavát a hagyományotok miatt.
verso 7
Képmutatók! Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, amikor így szólt:
verso 8
»Ez a nép az ajkával ugyan tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem.
verso 9
Hiába imádnak engem, mert a tanításaikat emberek parancsolataira alapozzák.«”
verso 10
Azzal odahívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetek, és értsétek meg:
verso 11
nem az szennyezi be az embert, ami bemegy a szájába, hanem az, ami kijön a szájából.”
verso 12
Akkor odamentek hozzá a tanítványok, és ezt kérdezték tőle: „Tudod, hogy a farizeusok megbotránkoztak azon, amit mondtál?”
verso 13
Ő ezt felelte: „Minden növényt, amelyet nem az én égi Atyám ültetett, gyökerestől ki fognak szaggatni.
verso 14
Hagyjátok őket! Vak vezetők. Ha pedig vak vezeti a vakot, mindketten verembe esnek.”
verso 15
Péter ekkor ezt mondta neki: „Magyarázd meg nekünk a szemléltetést.”
verso 16
Erre így szólt: „Hát még mindig nem értitek ti sem?
verso 17
Nem tudjátok, hogy minden, ami bemegy a szájba, a gyomorba jut, onnan pedig az emésztőgödörbe?
verso 18
Bármi jöjjön is ki a szájból, az a szívből jön, és az szennyezi be az embert.
verso 19
A szívből jönnek például a gonosz okoskodások: gyilkosság, házasságtörés, szexuális erkölcstelenség, lopás, hamis tanúskodás és káromlás.
verso 20
Ezek szennyezik be az embert, de ha valaki mosdatlan kézzel eszik, az nem szennyezi be az embert.”
verso 21
Jézus ezután távozott, és Tírusz meg Szidón vidékére ment.
verso 22
Ekkor egy ottani föníciai asszony jött, és így kiáltott: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! Lányomat rettenetesen gyötri a démon.”
verso 23
De ő egy szóval sem válaszolt neki. Úgyhogy a tanítványai odamentek hozzá, és így unszolták: „Küldd el őt, mert utánunk kiáltozik.”
verso 24
Ezt válaszolta: „Isten nem mindenkihez küldött engem, csak Izrael népének elveszett juhaihoz.”
verso 25
Az asszony, amikor odaért, hódolni kezdett neki, és így szólt: „Uram, segíts rajtam!”
verso 26
Ő így válaszolt: „Nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni, és a kiskutyáknak odadobni.”
verso 27
Az asszony így szólt: „Igaz, Uram, de hát a kiskutyák is esznek a gazdájuk asztaláról lehulló morzsákból.”
verso 28
Jézus akkor ezt felelte neki: „Ó, asszony, nagy a te hited! Legyen úgy, ahogy szeretnéd.” És a lánya még abban az órában meggyógyult.
verso 29
Jézus ezután elment onnan, majd a Galileai-tenger közelébe ért, és miután felment a hegyre, ott leült.
verso 30
Ekkor nagyon sokan jöttek hozzá, és sántákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal, és a lába elé tették őket, Jézus pedig meggyógyította a betegeket.
verso 31
A sokaság csak ámult, amint látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok meggyógyulnak, a sánták járnak, és a vakok látnak, és dicsőítették Izrael Istenét.
verso 32
Jézus pedig magához hívta a tanítványait, és ezt mondta: „Szánalmat érzek a sokaság iránt, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. Nem akarom őket éhesen elküldeni, mert még összeesnek az úton.”
verso 33
A tanítványok azonban ezt kérdezték tőle: „Hol fogunk ezen az elhagyatott helyen elegendő kenyeret szerezni, hogy jóllakassunk egy ekkora sokaságot?”
verso 34
Jézus erre így szólt hozzájuk: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt mondták: „Hét, meg néhány kisebb halunk.”
verso 35
Így hát utasította a sokaságot, hogy telepedjenek le a földre,
verso 36
aztán vette a hét kenyeret és a halakat, és miután hálát adott, megtörte, és odaadta azokat a tanítványoknak, a tanítványok meg a sokaságnak.
verso 37
Mindenki evett, és jóllakott, a maradékot pedig összeszedték, és hét nagy kosár telt meg.
verso 38
Négyezer férfi evett az asszonyokon és a kisgyermekeken kívül.
verso 39
Végül, miután elküldte a sokaságot, beszállt a csónakba, és a Magadán tájékára ment.
Libros
