⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Máté evangéliuma
9. fejezet
1. vers
Amikor Jézus beszállt a csónakba, átkelt a tengeren, és elment a városába.
2. vers
Ekkor odavittek hozzá egy hordágyon fekvő béna embert. Jézus a hitük láttán ezt mondta a bénának: „Bátorság, gyermekem! A bűneid meg vannak bocsátva.”
3. vers
Voltak írástudók, akik erre ezt mondták maguk közt: „Ez Istent gyalázza.”
4. vers
Jézus pedig tudta, mire gondolnak, és ezt kérdezte: „Miért gondoltok magatokban gonosz dolgokat?
5. vers
Például, melyik könnyebb, azt mondani, hogy »a bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt mondani, hogy »kelj fel, és járj!«?
6. vers
De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma arra, hogy megbocsásson bűnöket a földön. . .” Ekkor így szólt a bénához: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”
7. vers
Az pedig felkelt, és hazament.
8. vers
Amikor a sokaság látta ezt, félelem fogta el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott egy embernek.
9. vers
Amint Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” Erre az felkelt, és követte őt.
10. vers
Később, amikor Jézus és a tanítványai a házban ettek, sok adószedő meg bűnös ment oda, és együtt ettek velük.
11. vers
Amikor a farizeusok ezt látták, megkérdezték a tanítványaitól: „Miért eszik a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel?”
12. vers
Ennek hallatán Jézus ezt mondta: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegeknek viszont igen.
13. vers
Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.« Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat hívjam el, hanem hogy a bűnösöket.”
14. vers
Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok szoktunk böjtölni, de a te tanítványaid nem?”
15. vers
Jézus erre ezt kérdezte tőlük: „Van okuk keseregni a vőlegény barátainak, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, és akkor majd böjtölni fognak.
16. vers
Senki sem varr foltot régi felsőruhára be nem avatott anyagból, mert az új anyag összehúzná a régit, és még jobban kiszakítaná a felsőruhát.
17. vers
Újbort sem tesznek régi bortömlőkbe. Ha mégis megteszik, akkor a bortömlők szétrepednek, a bor kifolyik, és a bortömlők tönkremennek. Az újbort inkább új bortömlőkbe teszik, és így mindkettő megmarad.”
18. vers
Míg ő ezeket mondta nekik, egy zsinagógai vezető odament hozzá, hódolni kezdett neki, és így szólt: „A lányom most már biztosan halott, de gyere, tedd rá a kezed, és életre kel.”
19. vers
Jézus akkor felkelt, és a tanítványaival együtt útnak indult a férfival.
20. vers
Ekkor egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása volt, hátulról odament hozzá, és megérintette a felsőruhájának a rojtozatát,
21. vers
mert ezt mondogatta magában: „Elég csak megérintenem a felsőruháját, és rendbe jövök.”
22. vers
Jézus megfordult, és amikor észrevette őt, ezt mondta: „Bátorság, lányom! Mivel hittél, meggyógyultál.” És az asszony azonnal rendbe jött.
23. vers
Mikor pedig Jézus a zsinagógai vezető házába ért, és meglátta a fuvolásokat meg a jajgató sokaságot,
24. vers
ezt mondta: „Menjetek innen, mert a kislány nem halt meg, csak alszik.” Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta.
25. vers
Amint kiküldték a sokaságot, ő bement, megfogta a kislány kezét, az pedig felkelt.
26. vers
Az erről szóló hír persze elterjedt az egész környéken.
27. vers
Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt, és ezt kiáltották: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”
28. vers
Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: „Elhiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Így válaszoltak neki: „Igen, Uram.”
29. vers
Majd megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen meg, amiben hittetek!”
30. vers
Ekkor újra láttak. Aztán Jézus erélyesen megparancsolta nekik: „Vigyázzatok, senki se tudja meg ezt!”
31. vers
De miután kimentek, az egész környéken beszéltek róla.
32. vers
Amikor ők elmentek, odavittek hozzá egy démontól megszállt némát,
33. vers
és miután kiűzte a démont, a néma beszélni kezdett. A sokaság pedig csak ámult, és ezt mondta: „Ilyet még soha nem láttak Izraelben!”
34. vers
De a farizeusok ezt mondták: „A démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”
35. vers
És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, hirdette a királyságról szóló jó hírt, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot.
36. vers
Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert látta, hogy elnyomják és elhanyagolják őket, és olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.
37. vers
Majd így szólt a tanítványaihoz: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés.
38. vers
Kérve kérjétek hát az aratás urát, hogy küldjön ki munkásokat, hogy begyűjtsék a termést.”
Könyvek
