12. fejezet
Abban az időben történt, hogy Jézus sabbaton átment a gabonaföldeken. A tanítványai megéheztek, ezért tépdesni kezdték a kalászokat, és ettek.
Amikor a farizeusok ezt látták, így szóltak hozzá: „A tanítványaid olyasmit tesznek sabbaton, amit nem szabad.”
Ő így válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor ő és a vele levők megéheztek?
Hogy hogyan ment be az Isten házába, és hogyan ették meg az Istennek bemutatott kenyereket, olyasvalamit, amit nem volt szabad megennie sem neki, sem a vele levőknek, csak a papoknak?
Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy sabbatonként a papok a templomban áthágják a sabbatot, mégis vétlenek maradnak?
Mondom pedig nektek, hogy nagyobb van itt, mint a templom.
De ha megértettétek volna, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot«, nem ítéltétek volna el azokat, akik vétlenek.
Mert az Emberfia ura a sabbatnak.”
Miután elment onnan, bement a zsinagógájukba,
ahol volt egy sorvadt kezű ember. Hogy vádat találjanak Jézus ellen, megkérdezték tőle: „Szabad gyógyítani sabbaton?”
Ezt mondta nekik: „Ha van egy juhotok, és az sabbaton verembe esik, melyikőtök az, aki nem fogná meg, és nem emelné ki?
Mennyivel többet ér egy ember egy juhnál! Szabad tehát jót tenni sabbaton.”
Akkor ezt mondta annak az embernek: „Nyújtsd ki a kezed!” Az pedig kinyújtotta, és rendbe jött a keze, ép lett, mint a másik.
De a farizeusok kimentek, és összeesküdtek ellene, hogy megöljék.
Amikor Jézus ezt megtudta, elment onnan. Sokan követték, ő pedig mindnyájukat meggyógyította,
de erélyesen megparancsolta nekik, hogy ne mondják el másoknak, hogy ki is ő,
hogy beteljesedjen, amit Isten Ézsaiás próféta által mondott:
„Ő az én szolgám, akit választottam, akit szeretek, és akiben örömömet lelem! Szellememet adom majd neki, és világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság.
Nem fog civakodni, nem is kiáltozik hangosan, és a hangját sem hallja senki a köztereken.
Töredezett nádszálat nem tör el, és pislákoló kanócot nem olt ki, míg végül sikerre viszi az igazságosságot.
Igen, az ő nevében fognak reménykedni a nemzetek.”
Akkor odavittek hozzá egy démontól megszállt, vak és néma férfit, és meggyógyította őt, úgyhogy a néma beszélt is, és látott is.
Erre az egész sokaság elcsodálkozott, és ezt mondogatta: „Csak nem Dávid fia ez?!”
Amikor a farizeusok ezt hallották, így szóltak: „Ez csak úgy tudja kiűzni a démonokat, ha Belzebub, a démonok uralkodója segíti.”
Jézus tudta, mit gondolnak, ezért ezt mondta nekik: „Minden királyság, amelyben ellentét támad, el fog pusztulni, és egyetlen város vagy család sem fog fennmaradni, amelyben ellentét van.
Ugyanígy, ha Sátán űzi ki Sátánt, önmaga ellen fordul. Hogyan maradhat fenn így a királysága?
Továbbá ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, akkor a ti fiaitok ki által űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok.
Ha viszont Isten szelleme által űzöm ki a démonokat, akkor ez azt jelenti, hogy Isten királysága itt van, és ti nem vettétek észre.
Vagy hogyan tud bárki is behatolni egy erős ember házába, és elvenni azt, amije van, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert? Csak ezután tudja kirabolni a házát.
Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.
Ezért mondom nektek: Isten mindenfajta bűnt és gyalázkodást megbocsát az embereknek, de aki a szellemet gyalázza, annak nem bocsát meg.
Aki például az Emberfia ellen szól egy szót is, annak megbocsát, de aki a szent szellem ellen szól, annak nem bocsát meg, nem, sem ebben a világrendszerben, sem az eljövendőben.
Ha gondoztok egy fát, jó gyümölcsöt fog teremni, de ha nem gondozzátok, akkor nem lesz jó a gyümölcse. A gyümölcsről lehet tudni, hogy egy fa jó-e, vagy sem.
Viperafajzatok, hogyan mondhatnátok jó dolgokat, amikor gonoszak vagytok? Mert a száj azt mondja, amivel csordultig van a szív.
A jó ember jó dolgokat mond, mivel jó dolgok vannak a szívében. A gonosz ember gonosz dolgokat mond, mivel gonosz dolgok vannak a szívében.
Mondom nektek, hogy az emberek számot fognak adni az ítéletnapon minden hiábavaló szóról, amit mondanak.
Mert a szavaid által leszel igazságosnak nyilvánítva, és a szavaid által leszel elítélve.”
Akkor néhány írástudó és farizeus válaszolt neki, és így szólt: „Tanító, jelt akarunk látni tőled.”
Ő ezt felelte nekik: „Ez a gonosz és házasságtörő nemzedék folyton jelt akar, de nem kap más jelet, csak Jónás próféta jelét.
Mert mint ahogy Jónás három nap és három éjjel volt az óriási hal gyomrában, úgy az Emberfia is három nap és három éjjel lesz a föld szívében.
A niniveiek feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik ezt a nemzedéket, mert a niniveiek megbánták a bűneiket, amikor hallották, hogy mit hirdet Jónás. Most viszont nagyobb van itt Jónásnál!
Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli azt, mert ő távoli helyről jött, hogy hallja Salamon bölcsességét. Most viszont nagyobb van itt Salamonnál!
Amikor egy tisztátalan szellem kimegy az emberből, kiszáradt helyeket jár be, hogy pihenőhelyet keressen, de nem talál.
Akkor ezt mondja: »Visszamegyek a házamba, ahonnan elköltöztem.« És amikor megérkezik, üresen, tisztára söpörve és feldíszítve találja azt.
Akkor elmegy, és maga mellé vesz hét másik, nála gonoszabb szellemet, majd bemennek, és ott laknak. Ez az ember végül rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben korábban volt. Így lesz ezzel a gonosz nemzedékkel is.”
Még beszélt a sokasághoz, amikor az anyja és a testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele.
Ezért valaki ezt mondta neki: „Nézd! Anyád és a testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled.”
Ő erre ezt mondta annak, aki szólt neki: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?”
És kinyújtva a kezét a tanítványai felé, ezt mondta: „Nézd, ők az én anyám és az én testvéreim!
Mert aki cselekszi égi Atyám akaratát, az az én testvérem és anyám.”