⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Máté evangéliuma
21. fejezet
1. vers
Amikor közel értek Jeruzsálemhez, és megérkeztek Betfagéba, az Olajfák hegyére, Jézus elküldte két tanítványát,
2. vers
és ezt mondta nekik: „Menjetek be abba a faluba, amelyet ott láttok, és mihelyt beértek, találtok majd egy megkötött szamarat, és vele egy csikót. Oldjátok el és hozzátok nekem ide őket.
3. vers
Ha bárki szólna nektek, mondjátok ezt: »Az Úrnak van szüksége rájuk.« Akkor majd azonnal elengedi őket.”
4. vers
Ez valójában azért történt, hogy beteljesedjen, amit Isten mondott a próféta által:
5. vers
„Mondjátok meg Sion lányának: »Nézd! Királyod jön hozzád, szelíden és szamárháton, igen, csikón, teherhordó állat kicsinyén.«”
6. vers
A tanítványok tehát elindultak, és úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik.
7. vers
Elhozták a szamarat meg a csikóját, rájuk tették a felsőruháikat, és ő azokra ült.
8. vers
A sokaságból a legtöbben az útra terítették a felsőruháikat, míg mások ágakat vágtak a fákról, és azokat terítették az útra.
9. vers
A sokaság pedig, amely előtte és utána ment, így kiáltozott: „Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát! Áldott, aki Jehova nevében jön! Mentsd meg, kérünk, te, aki fenn a magasságban laksz!”
10. vers
Mikor pedig beért Jeruzsálembe, az egész város felbolydult, és ezt kérdezte: „Kicsoda ez?”
11. vers
A sokaság ezt mondogatta: „Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből!”
12. vers
Jézus bement a templomba, és kiűzte mindazokat, akik adtak és vettek a templomban, és feldöntötte a pénzváltók asztalait meg a galambárusok padjait,
13. vers
és ezt mondta nekik: „Meg van írva: »A házamat imádság házának fogják hívni«, de ti rablók barlangjává teszitek.”
14. vers
Vakok és sánták is mentek hozzá a templomban, és meggyógyította őket.
15. vers
Amikor a magas rangú papok és az írástudók látták azokat a bámulatos dolgokat, amelyeket tett, meg a fiúkat, akik így kiáltoztak a templomban: „Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát!”, felháborodtak,
16. vers
és ezt mondták: „Hallod, mit mondanak ezek?” Jézus így szólt hozzájuk: „Igen. Hát soha nem olvastátok ezt: »Kisgyermekek és csecsemők szája dicsér téged.«”
17. vers
Ekkor otthagyta őket, elment a városból Betániába, és ott töltötte az éjszakát.
18. vers
Kora reggel, amint visszatérőben volt a városba, megéhezett.
19. vers
Meglátott egy fügefát az út mentén, odament, de nem talált rajta semmi mást, csak leveleket, ezért ezt mondta neki: „Soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs!” És a fügefa azonnal elszáradt.
20. vers
Amikor a tanítványok ezt látták, csodálkoztak, és így szóltak: „Hogy lehet az, hogy azonnal elszáradt a fügefa?”
21. vers
Jézus így válaszolt nekik: „Biztosak lehettek benne, hogy ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak azt fogjátok megtenni, amit én tettem a fügefával, hanem ha azt mondjátok ennek a hegynek: »Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe!«, az is meglesz.
22. vers
És mindazt, amit hittel kértek imában, megkapjátok.”
23. vers
Miután pedig bement a templomba, a magas rangú papok és a nép vénei odamentek hozzá, miközben tanított, és ezt kérdezték: „Milyen hatalommal teszed ezeket? És ki adta neked ezt a hatalmat?”
24. vers
Jézus ezt felelte nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha tudtok rá felelni, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket:
25. vers
Kitől kapta János a hatalmát, hogy kereszteljen? Istentől vagy emberektől?” Azok pedig tanakodni kezdtek maguk között, így szólva: „Ha azt mondjuk: »Istentől«, azt fogja mondani nekünk: »Akkor miért nem hittetek Jánosnak?«
26. vers
Ha viszont azt mondjuk: »emberektől«, akkor félhetünk a sokaságtól, hisz mindnyájan prófétának tartják Jánost.”
27. vers
Így hát ezt válaszolták Jézusnak: „Nem tudjuk.” Ő pedig így szólt hozzájuk: „Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.
28. vers
Mit gondoltok? Egy embernek volt két gyermeke. Odament az elsőhöz, és ezt mondta: »Gyermekem, menj, dolgozz ma a szőlőben!«
29. vers
Ez így válaszolt: »Nem megyek«, de aztán megbánta, és kiment.
30. vers
A másodikhoz is odament, és ugyanazt mondta neki. Az így felelt: »Megyek, uram«, de nem ment ki.
31. vers
A kettő közül melyik cselekedte az apja akaratát?” Azok ezt mondták: „Az első.” Jézus így szólt hozzájuk: „Higgyétek el, hogy az adószedők és a prostituáltak előbb mennek be Isten királyságába, mint ti.
32. vers
Mert eljött hozzátok János, hogy megmutassa az igazságosság útját, de ti nem hittetek neki. Az adószedők és a prostituáltak azonban igen. Ti ezt láttátok, mégsem éreztetek megbánást, hogy aztán higgyetek neki.
33. vers
Halljatok egy másik szemléltetést: Volt egy ember, egy gazda, aki szőlőt ültetett, körbevette kerítéssel, kivájt egy helyet a szőlő taposásához, és tornyot emelt. Majd kiadta szőlőműveseknek, és külföldre utazott.
34. vers
Amikor eljött a szüret ideje, elküldte a rabszolgáit a szőlőművesekhez, hogy átvegyék a leszüretelt gyümölcsből a neki járó részt.
35. vers
A szőlőművesek azonban megfogták a rabszolgáit, és volt, akit megvertek, volt, akit megöltek, és volt, akit megköveztek.
36. vers
Elküldött még más rabszolgákat is, többet, mint először, de ezekkel ugyanazt tették.
37. vers
Végül elküldte hozzájuk a fiát, ezt mondva: »A fiamat meg fogják becsülni.«
38. vers
Amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, ezt mondták maguk között: »Ez az örökös. Gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét!«
39. vers
Megfogták hát, kidobták a szőlőn kívülre, és megölték.
40. vers
Mit tesz majd a szőlő tulajdonosa ezekkel a szőlőművesekkel, amikor megjön?”
41. vers
Ezt mondták neki: „Mivel gonoszak, szörnyű pusztulást hoz rájuk, és más szőlőműveseknek adja ki a szőlőt, akik beszolgáltatják neki a gyümölcsöt a kellő időben.”
42. vers
Jézus ezt kérdezte tőlük: „Hát soha nem olvastátok az Írásokban: »A kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a fő szegletkő. Jehovától lett ez, és bámulatos a szemünkben.«
43. vers
Ezért azt mondom nektek, hogy az Isten királyságát elveszik tőletek, és olyan nemzetnek adják, amely a királysághoz méltó gyümölcsöket terem.
44. vers
Ezenkívül, aki ráesik erre a kőre, az összezúzza magát. Akire pedig a kő esik rá, azt a kő zúzza össze.”
45. vers
Amikor a magas rangú papok és a farizeusok hallották a szemléltetéseit, tudták, hogy róluk beszél.
46. vers
El akarták őt fogni, de féltek a sokaságtól, mert az prófétának tartotta őt.
Könyvek
