Mózes negyedik könyve
31. fejezet
1. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
2. vers
Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután népedhez takaríttatsz.
3. vers
Ezért így szólt Mózes a néphez: Készítsetek föl férfiakat magatok közül a harcra, és induljanak Midján ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midjánon.
4. vers
Izráel minden törzséből törzsenként ezret-ezret küldjetek a harcba.
5. vers
Kiválogattak tehát Izráel sokaságából törzsenként ezret, tizenkétezer fölfegyverzett embert.
6. vers
Azután elküldte őket Mózes a harcba, törzsenként ezret, és velük Fineást, Eleázár pap fiát is, mivel a szent edények és a riadókürtök az ő keze alatt voltak.
7. vers
És harcoltak Midján ellen, ahogy megparancsolta az Úr Mózesnek, és megöltek minden férfit.
8. vers
Az áldozatul esettekkel együtt megölték Midján királyait is: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát. Bálámot, Beór fiát is megölték fegyverrel.
9. vers
A midjániak feleségeit és kisdedeiket azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elzsákmányolták minden jószágukat, minden nyájukat és egész vagyonukat.
10. vers
Fölperzseltek minden várost és minden falut, ahol a midjániak laktak.
11. vers
Azután az egész zsákmányt, minden embert és állatot
12. vers
odavittek Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiainak gyülekezetéhez, a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
13. vers
Kiment tehát Mózes, Eleázár pap és a gyülekezet minden vezetője eléjük a táboron kívülre.
14. vers
De Mózes megharagudott a sereg vezetőire, az ezredesekre és századosokra, akik megjöttek a harcból.
15. vers
Azt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az összes asszonynépet?
16. vers
Pedig ők voltak, akik Izráel fiait Bálám tanácsára hűtlenségre bírták az Úr ellen Peór kedvéért. Ezért érte csapás az Úr gyülekezetét.
17. vers
Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket és minden asszonyt, aki már volt együtt férfival.
18. vers
De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem volt együtt férfival.
19. vers
Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Aki pedig megölt valakit, és aki hullát érintett, mind tisztítsa meg magát a harmadik és a hetedik napon a foglyaival együtt;
20. vers
minden ruhát, minden bőrből való holmit, minden kecskeszőrből való készítményt és minden faeszközt tisztítsatok meg.
21. vers
Eleázár pap pedig azt mondta a katonáknak, akik a harcból visszatértek: Ez a törvény rendelkezése, amelyet az Úr parancsolt Mózesnek:
22. vers
Az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt és az ólmot mindenképpen,
23. vers
de minden egyebet is, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és megtisztul, de a tisztító vízzel is tisztítsátok meg. Minden mást pedig, ami nem állja a tüzet, vízen vigyetek át.
24. vers
Ruhátokat pedig mossátok ki a hetedik napon, és tiszták lesztek. Utána bemehettek a táborba.
25. vers
Újra szólt az Úr Mózesnek, és azt mondta:
26. vers
Vedd számba a megszerzett prédát, az embereket és az állatokat Eleázár pappal és a gyülekezet családfőivel.
27. vers
Felezd meg a prédát a harcolók és az egész gyülekezet között.
28. vers
Vegyél egy részt az Úrnak a harcoló férfiaktól, ötszázból egyet az emberek közül és az ökrök, a szamarak és a juhok közül ugyanúgy.
29. vers
Az ő fele részükből vegyétek el ezt, és adjad Eleázár papnak az Úrnak szóló felemelt áldozatul.
30. vers
Az Izráel fiainak járó fele részből pedig ötvenenként végy el egy prédát emberekből, ökrökből, szamarakból, juhokból és minden állatból. Add azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékáról gondoskodnak.
31. vers
És úgy cselekedett Mózes és Eleázár, a pap, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
32. vers
A préda, azaz annak a zsákmánynak maradéka, amelyet a harcoló nép zsákmányolt, hatszázhetvenötezer juh,
35. vers
A leányok közül emberi lélek, aki nem volt együtt férfival, összesen harminckétezer volt.
36. vers
Ez volt az egyik fele a harcból hazatértek zsákmányának: háromszázharminchétezer-ötszáz juh.
37. vers
Az Úr része pedig a juhokból hatszázhetvenöt volt.
38. vers
Az ökör pedig harminchatezer, és azokból az Úr része hetvenkettő.
39. vers
A szamár harmincezer-ötszáz volt, belőlük az Úr része hatvanegy.
40. vers
Emberi lélek pedig tizenhatezer volt, ebből az Úr része harminckét lélek.
41. vers
Ezután Mózes az Úrnak adományként járó részt Eleázár papnak adta, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.
42. vers
Az Izráel fiaira eső másik fele részt elvette Mózes a harcosoktól.
43. vers
A zsákmány gyülekezetre eső fele része ez volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
46. vers
ember pedig tizenhatezer lélek.
47. vers
Az Izráel fiaira eső fele részből pedig egyet-egyet vett el Mózes minden ötvenből, emberekből és állatokból egyaránt, és a lévitáknak adta őket, akik az Úr hajlékáról gondoskodnak, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
48. vers
Akkor odamentek Mózeshez a hadsereg vezetői, az ezredesek és századosok,
49. vers
és azt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid megszámláltuk a harcosokat, akik a kezünk alatt voltak, és senki sem veszett el közülünk.
50. vers
Ezért mindenki elhozta az Úrnak szóló áldozatul, amit talált: aranyeszközöket, karláncokat, karpereceket, gyűrűket, fülbevalókat, nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az Úr előtt.
51. vers
Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat és az összes ékszerfélét.
52. vers
Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok fölajánlottak az Úrnak, tizenhatezer-hétszázötven sékel volt.
53. vers
A harcosok közül mindenki zsákmányolt magának is.
54. vers
Miután elvette Mózes és Eleázár pap az aranyat az ezredesektől és századosoktól, bevitték a gyülekezet sátrába, az Úr elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.
Könyvek
