Mózes negyedik könyve

12. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Mózes kúsi asszonyt vett el.


2. vers

Azt mondták: Vajon csak Mózes által szólt az Úr? Nem szólt-e általunk is? És az Úr meghallotta.


3. vers

(Az az ember, Mózes pedig igen szelíd volt, minden embernél szelídebb a föld színén.)


4. vers

Az Úr mindjárt azt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezet sátrához! Ki is mentek ők hárman.


5. vers

Akkor felhőoszlopban leszállt az Úr, és megállt a sátor bejáratánál. Szólította Áront és Mirjámot, és mindketten kimentek.


6. vers

Azt mondta: Halljátok meg most a beszédemet! Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, annak megjelenek látásban, vagy álomban beszélek vele.


7. vers

De nem így van Mózessel, aki egész házam hűséges szolgája.


8. vers

Vele szemtől szembe beszélek, nyíltan, nem homályos beszédek által, és az Úrnak alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát szolgám, Mózes ellen szólni?


9. vers

És haragra gyúlt ellenük az Úr, és elment.


10. vers

A felhő is eltávozott a sátorról, és íme, Mirjám poklos volt, fehér, mint a hó. Áron rátekintett Mirjámra, és látta, hogy poklos.


11. vers

Ekkor azt mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram, ne tulajdonítsd nekünk ezt a bűnt. Bolondul cselekedtünk és vétkeztünk!


12. vers

Kérlek, ne legyen olyan Mirjám, mint a halva született, akinek teste már félig oszlásnak indul, amikor kijön anyja méhéből.


13. vers

Ezért így kiáltott Mózes az Úrhoz: Istenem, kérlek, gyógyítsd meg őt!


14. vers

Az Úr azonban azt mondta Mózesnek: Ha csak az apja köpte volna is arcon, nem kellene-e szégyenkeznie hetednapig? Zárják ki a táborból hét napig, és azután hívják vissza.


15. vers

Kizárták hát Mirjámot a táboron kívül hét napra. A nép nem indult tovább, míg vissza nem hívták Mirjámot.

Fejezetek:


Könyvek