Mózes negyedik könyve
capítulo 12
verso 1
Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Mózes kúsi asszonyt vett el.
verso 2
Azt mondták: Vajon csak Mózes által szólt az Úr? Nem szólt-e általunk is? És az Úr meghallotta.
verso 3
(Az az ember, Mózes pedig igen szelíd volt, minden embernél szelídebb a föld színén.)
verso 4
Az Úr mindjárt azt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezet sátrához! Ki is mentek ők hárman.
verso 5
Akkor felhőoszlopban leszállt az Úr, és megállt a sátor bejáratánál. Szólította Áront és Mirjámot, és mindketten kimentek.
verso 6
Azt mondta: Halljátok meg most a beszédemet! Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, annak megjelenek látásban, vagy álomban beszélek vele.
verso 7
De nem így van Mózessel, aki egész házam hűséges szolgája.
verso 8
Vele szemtől szembe beszélek, nyíltan, nem homályos beszédek által, és az Úrnak alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát szolgám, Mózes ellen szólni?
verso 9
És haragra gyúlt ellenük az Úr, és elment.
verso 10
A felhő is eltávozott a sátorról, és íme, Mirjám poklos volt, fehér, mint a hó. Áron rátekintett Mirjámra, és látta, hogy poklos.
verso 11
Ekkor azt mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram, ne tulajdonítsd nekünk ezt a bűnt. Bolondul cselekedtünk és vétkeztünk!
verso 12
Kérlek, ne legyen olyan Mirjám, mint a halva született, akinek teste már félig oszlásnak indul, amikor kijön anyja méhéből.
verso 13
Ezért így kiáltott Mózes az Úrhoz: Istenem, kérlek, gyógyítsd meg őt!
verso 14
Az Úr azonban azt mondta Mózesnek: Ha csak az apja köpte volna is arcon, nem kellene-e szégyenkeznie hetednapig? Zárják ki a táborból hét napig, és azután hívják vissza.
verso 15
Kizárták hát Mirjámot a táboron kívül hét napra. A nép nem indult tovább, míg vissza nem hívták Mirjámot.
Libros
