Mózes negyedik könyve

capítulo 15


Capítulos:


verso 1

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


verso 2

Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet lakóhelyül adok nektek,


verso 3

és tűzáldozatot akartok készíteni az Úrnak, egészen elégő vagy véresáldozatot, vagy fogadalom teljesítésére vagy önkéntes áldozatul vagy ünnepeiteken, hogy szarvasmarha- vagy juhféléből kedves illatot készítsetek az Úrnak,


verso 4

akkor aki áldozatot mutat be, mutasson be az Úrnak ételáldozatul egytized rész efa finomlisztet egynegyed rész hín olajjal összegyúrva.


verso 5

Ital­áldozatul pedig egynegyed rész hín bort adj az egészen elégő vagy véresáldozathoz minden bárány mellé.


verso 6

Vagy ha kossal áldozol, készíts ételáldozatul kéttized rész efa finomlisztet egy hín olaj harmadrészével összegyúrva,


verso 7

italáldozatul pedig egy hín bor harmadrészét. Így vigyed az Úrnak a jó illatú áldozatot.


verso 8

Ha fiatal marhát akarsz készíteni egészen elégő vagy véresáldozatul, fogadalom teljesítésére vagy hálaáldozatul az Úrnak,


verso 9

akkor vigyél a fiatal marhával együtt ételáldozatul háromtized rész efa finomlisztet egy hín olajnak a felével összegyúrva.


verso 10

Italáldozatul pedig vigyél fel fél hín bort. Kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.


verso 11

Így cselekedjetek mindegyik ökörnél, mindegyik kosnál és a juhokkal és kecskékkel is


verso 12

az állatok számának megfelelően, amelyeket áldozatra készítetek. Így cselekedjetek mindegyikkel, az ő számuk szerint.


verso 13

Minden bennszülött így cselekedjék ezekkel kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak.


verso 14

Ha pedig jövevény tartózkodik nálatok, vagy több nemzedéken át van köztetek, és kedves illatú tűzáldozatot készít az Úrnak, ugyanúgy készítse el ő is, ahogy ti.


verso 15

A gyülekezetben nektek és a köztetek lakozó jövevénynek ugyanolyan rendtartásotok legyen. Örök rendelkezés ez nemzedékről nemzedékre, hogy olyan legyen a jövevény az Úr előtt, mint ti.


verso 16

Ugyanaz a törvényetek és rendszabályotok legyen nektek és a köztetek lakó jövevényeknek!


verso 17

Majd így szólt az Úr Mózeshez:


verso 18

Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Amikor bementek a földre, ahová én beviszlek titeket,


verso 19

ha majd esztek annak a földnek a kenyeréből, ajánljatok föl ajándékot az Úrnak.


verso 20

Tésztátok zsengéjét ajánljátok föl áldozatul. Úgy ajánljátok föl, ahogy a szérűről vett ajándékot.


verso 21

Tésztátok zsengéjét adjátok ajándékul az Úrnak nemzedékről nemzedékre.


verso 22

De ha tévedésből, akaratlanul nem teljesítitek mindazt a parancsolatot, amelyet az Úr meghagyott Mózesnek,


verso 23

mindazokat, amelyeket az Úr Mózes által nektek parancsolt, attól a naptól fogva, amelyen parancsolta azokat az Úr nektek és minden nemzedéknek,


verso 24

akkor hogyha a gyülekezet tudtán kívül, nem szándékosan esik a tévedés, az egész gyülekezet áldozzon egy bikaborjút egészen elégő áldozatul, kedves illatul az Úrnak, és étel- és italáldozatot is hozzá szokás szerint, és egy kecskebakot bűnért való áldozatul.


verso 25

Végezzen engesztelést a pap Izráel fiainak egész gyülekezetéért, és bocsánatot nyernek, hiszen nem szándékosan vétettek; és ajándékul tűzáldozatot vigyenek az Úrnak meg bűnért való áldozatot az Úr elé a nem szándékos vétekért.


verso 26

Így nyer bocsánatot Izráel fiainak egész gyülekezete és a közöttük tartózkodó jövevény, mert az egész népet terheli az a nem szándékos vétek.


verso 27

Ha pedig csak egy ember vétkezik nem szándékosan, mutasson be egy egyesztendős kecskét bűnért való áldozatul.


verso 28

A pap pedig végezze el az engesztelést azért az emberért, aki nem szándékosan vétkezett az Úr előtt, és ha elvégezte az engesztelést, bocsánatot nyer.


verso 29

Ugyanaz a törvény vonatkozik az izráeli bennszülöttekre és a jövevényre, aki közöttük tartózkodik, ha nem szándékosan vétkezik.


verso 30

De ha valaki szándékosan vétkezik – akár bennszülött, akár jövevény –, az az Urat gyalázza meg, gyomláltassék azért ki népe közül.


verso 31

Mivel megvetette az Úr szavát, és megszegte az ő parancsolatát, mindenképpen gyomlálják ki azt az embert, vétke legyen őrajta.


verso 32

Mikor pedig Izráel fiai a pusztában voltak, rajtakaptak egy férfit, aki fát szedegetett szombatnapon.


verso 33

Akik rátaláltak, amint fát szedegetett, odavitték Mózes, Áron és az egész gyülekezet elé.


verso 34

Őrizetbe vették, mert nem tudták, mit kell vele cselekedni.


verso 35

Az Úr azt mondta Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kívül.


verso 36

Kivitte azért őt az egész gyülekezet a táboron kívül és agyonkövezték, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.


verso 37

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


verso 38

Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik, hogy készítsenek maguknak bojtokat ruhájuk csücskeire nemzedékről nemzedékre, és tegyenek a csücskök bojtjaira kék zsinórt.


verso 39

Arra való ez a bojt, hogy amikor látjátok, emlékezzetek az Úr minden parancsolatára, hogy megcselekedjétek azokat. És ne a szívetek vágyát és a szemetek kívánságát kövessétek, amely paráznaságba visz.


verso 40

Hanem emlékezzetek, és cselekedjétek meg minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt.


verso 41

Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetekké legyek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek.

Capítulos:


Libros