Mózes negyedik könyve
capítulo 27
verso 1
Azután előálltak Celofhád leányai. Celofhád Héfer fia volt, ez Gileád fia volt, ez Mákír fia, ez pedig József fiának, Manassénak fia volt. Ezek pedig leányainak nevei: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.
verso 2
Mózes, Eleázár pap, a vezető emberek és az egész gyülekezet elé álltak a gyülekezet sátrának bejáratánál, és azt mondták:
verso 3
Atyánk meghalt a pusztában. De nem volt azok között, akik lázadást szítottak az Úr ellen Kórah csoportjában, hanem a saját bűnéért halt meg, és nem voltak fiai.
verso 4
Miért vesszen ki atyánk neve a nemzetségéből azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget atyánk testvérei között.
verso 5
Mózes pedig az Úr elé vitte ügyüket.
verso 7
Helyesen szólnak Celofhád leányai. Adj nekik örökségi birtokot atyjuk testvérei között, és juttasd nekik atyjuk örökségét.
verso 8
Izráel fiainak pedig így szólj: Ha valaki meghal, és nincs fia, akkor adjátok örökségét a leányának.
verso 9
Ha pedig nincs leánya, akkor adjátok örökségét a testvéreinek.
verso 10
Ha pedig nincsenek testvérei, akkor adjátok az örökségét atyja testvéreinek.
verso 11
Ha pedig nincsenek az atyjának testvérei, akkor adjátok az örökségét annak, aki a legközelebbi rokona a nemzetségében; azé legyen. Legyen ez Izráel fiai között törvényes rendelkezés, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.
verso 12
Ezután azt mondta az Úr Mózesnek: Menj föl ide az Abárim-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.
verso 13
Miután pedig megláttad, te is népedhez takaríttatsz, amint odakerült testvéred, Áron is.
verso 14
Mert föllázadtatok parancsom ellen a Cin-pusztában, amikor perlekedett a gyülekezet, és nem dicsőítettetek meg engem ama vizeknél az ő szemük előtt, a Meríbá vizeinél Kádésban, a Cin-pusztában!
verso 15
Ekkor így szólt Mózes az Úrhoz:
verso 16
Az Úr, a minden élőnek lelket adó Isten, rendeljen férfiút e gyülekezet élére,
verso 17
aki kimenjen és bemenjen előttük, kivigye és bevigye őket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan, mint a pásztor nélkül való juhok.
verso 18
Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, azt a férfiút, akiben van lélek. Tedd őreá a kezedet,
verso 19
állítsd Eleázár pap elé és az egész gyülekezet elé, és bízd meg őt a szemük láttára.
verso 20
Adj neki a hatalmadból, hogy hallgasson rá Izráel fiainak egész gyülekezete.
verso 21
Azután álljon Eleázár pap elé, és kérjen döntést az Úrtól az urím sorsvetése útján. Az ő szava szerint induljanak harcba, és az ő szava szerint térjenek haza Izráel minden fiával, az egész gyülekezettel együtt.
verso 22
Úgy cselekedett tehát Mózes, ahogy az Úr parancsolta neki. Vette Józsuét, Eleázár pap és az egész gyülekezet elé állította,
verso 23
rátette a kezét, és megbízást adott neki úgy, ahogy az Úr meghagyta Mózes által.
Libros
