Mózes negyedik könyve

capítulo 23


Capítulos:


verso 1

Ekkor azt mondta Bálám Báláknak: Építs itt nekem hét oltárt, és készíts ide nekem hét bikát és hét kost.


verso 2

Bálák úgy cselekedett, ahogy Bálám meghagyta. Azután Bálák és Bálám mindegyik oltáron egy-egy bikát és egy-egy kost áldozott.


verso 3

Majd azt mondta Bálám Báláknak: Állj meg égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek. Talán elém jön az Úr, és amit mutat nekem, azt elmondom neked. S elment egy kopasz oromra.


verso 4

Itt Isten Bálám elé ment, és azt mondta neki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és mindegyik oltáron egy-egy bikát és egy-egy kost áldoztam.


verso 5

Az Úr pedig Bálám szájába adta igéjét, és azt mondta neki: Térj vissza Bálákhoz, és eszerint szólj.


verso 6

Amikor visszatért hozzá, íme, az ő égőáldozata mellett állt ő és Móáb minden főembere.


verso 7

És elkezdte példabeszédét, és azt mondta:

Arámból hozatott ide Bálák,

Móáb királya kelet hegyeiről, és azt mondta:

Jöjj, átkozd meg nekem Jákóbot,

és jöjj, kárhoztasd Izráelt.


verso 8

Miért átkozzam azt, akit Isten nem átkoz,

és miért szidalmazzam azt, akit az Úr nem szidalmaz?


verso 9

A sziklák tetejéről nézem őt,

a halmokról tekintek reá.

Íme, olyan nép ez, amely egyedül fog lakni,

és nem számítja magát a nemzetek közé.


verso 10

Ki számlálhatja meg Jákóbot

– száma, mint a por –

és Izráelnek csak a negyedrészét is?

Bár halna meg lelkem az igazak halálával,

és olyan lenne az én utolsó napom, mint az övé!


verso 11

Ekkor azt mondta Bálák Bálámnak: Mit teszel velem? Azért hoztalak, hogy átkozd meg ellenségeimet, és íme, te igen megáldottad őket!


verso 12

Ő pedig így felelt: Hát nem arra kell-e vigyáznom, hogy csak azt szóljam, amit az Úr ad a számba?


verso 13

Ekkor azt mondta neki Bálák: Kérlek, jöjj velem egy másik helyre, ahonnan láthatod azt a népet, mert csak egy részét látod, mindenestül nem látod. Onnan átkozd meg nekem őt.


verso 14

Az őrállók helyére vitte, a Piszgá tetejére, hét oltárt épített ott, és egy-egy bikát és egy-egy kost áldozott mindegyik oltáron.


verso 15

Majd azt mondta Báláknak: Állj meg itt égőáldozatod mellett, én pedig eléje megyek amoda.


verso 16

Az Úr Bálám elé ment, igét adott a szájába, és azt mondta: Térj vissza Bálákhoz, és e szerint beszélj.


verso 17

Amikor visszament hozzá, íme, az égőáldozata mellett állt, és Móáb főemberei is ővele. Azt kérdezte tőle Bálák: Mit szólt az Úr?


verso 18

Ő pedig példabeszédbe kezdett, és azt mondta:

Kelj fel, Bálák, és halljad!

Figyelj rám, Cippór fia!


verso 19

Isten nem ember, hogy hazudjék,

és nem embernek fia, hogy megváltozzék.

Mond-e ő valamit, hogy meg ne tenné?

Ígér-e valamit, hogy ne teljesítené?


verso 20

Íme, parancsot kaptam, hogy áldjak.

Ha ő áld, én azt nem másíthatom meg.


verso 21

Nem látott Jákóbban hamisságot,

és nem látott Izráelben gonoszságot.

Az Úr, az ő Istene van ővele.

Királynak szóló ujjongás hangzik benne.


verso 22

Isten hozta ki őket Egyiptomból,

ereje olyan, mint a vadbivalyé.


verso 23

Mert nem fog a varázslás Jákóbon,

sem az igézés Izráelen.

Idejében megtudja Jákób

és Izráel, hogy mit tesz Isten.


verso 24

Íme, ez a nép fölkel, mint nőstény oroszlán,

és föltámad, mint hím oroszlán.

Nem nyugszik, míg prédát nem eszik,

és az elejtettek vérét nem issza.


verso 25

Akkor azt mondta Bálák Bálámnak: Ám ne átkozd, de ne is áldjad őt.


verso 26

Bálám erre így felelt Báláknak: Hát nem így szóltam neked: Amit az Úr mond nekem, azt teszem?


verso 27

Ekkor azt mondta Bálák Bálámnak: Jöjj, kérlek, elviszlek téged egy másik helyre, talán jónak látja Isten, hogy onnan megátkozd nekem e népet.


verso 28

Elvitte tehát Bálák Bálámot a Peór csúcsára, amely a puszta felé néz.


verso 29

Ott azt mondta Bálám Báláknak: Építtess itt nekem hét oltárt, és készíts ide nekem hét bikát és hét kost.


verso 30

Bálák úgy tett, ahogy Bálám mondta, és minden oltáron egy-egy bikát és egy-egy kost áldozott.

Capítulos:


Libros