Mózes negyedik könyve

6. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


2. vers

Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Amikor egy férfi vagy asszony külön is fogadalmat tesz, názírfogadalmat, hogy így az Úrnak szentelje magát,


3. vers

szakassza el magát a bortól és a részegítő italtól. Borecetet és részegítő italból való ecetet ne igyon, és szőlőből csinált italt se igyon, se új, se aszú szőlőt ne egyen.


4. vers

Názírságának egész ideje alatt semmi olyasmit ne igyon, ami a szőlőtőről való, a szőlő magvától fogva a szőlő héjáig.


5. vers

Názírfogadalmának egész idején ne érje borotva a fejét, míg be nem telnek a napok, amelyekre az Úrnak szentelte magát. Szent legyen, hagyja növekedni fején a hajfürtöket.


6. vers

Egész idő alatt, amelyre az Úrnak szentelte magát, ne menjen be holttesthez.


7. vers

Se apjának, se anyjának, se fiú-, se leánytestvéreinek holttestével ne fertőztesse meg magát, amikor meghalnak, mert Istenének názírsága van a fején.


8. vers

Názírságának egész idején az Úrnak legyen szentelve.


9. vers

Ha pedig hirtelen meghal valaki őnála, és tisztátalanná teszi az ő názír fejét, nyírja meg a fejét tisztulásának napján. A hetedik napon nyírja meg.


10. vers

A nyolcadik napon pedig vigyen két gerlicét vagy két galambfiókát a papnak a gyülekezet sátrának bejáratához.


11. vers

Készítse el a pap az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat pedig egészen elégő áldozatul, és szerezzen neki engesztelést, amiért vétekbe esett a holttest miatt. Így szentelje meg a fejét azon a napon.


12. vers

Názírságának napjait szentelje újra az Úrnak, és vigyen vétkéért való áldozatul egy egyesztendős bárányt. Az előbbi napok pedig nem számítanak, mert tisztátalan lett a názír.


13. vers

Ez pedig a názír törvénye: amely napon betelik názírságának ideje, vigyék őt a gyülekezet sátrának bejáratához.


14. vers

Ő pedig vigye föl áldozatát az Úrnak: egy egyesztendős, ép hím bárányt egészen elégő áldozatul és egy ép, egyesztendős nőstény bárányt bűnért való áldozatul és egy ép kost hálaáldozatul.


15. vers

Továbbá egy kosár kovásztalan kenyeret, olajjal kevert finomlisztből való lepényeket és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat a hozzájuk való étel- és italáldoza­tokkal.


16. vers

Vigye azokat a pap az Úr színe elé, és készítse el az ő bűnéért való áldozatát és egészen elégő áldozatát.


17. vers

A kost is készítse el hálaadó áldozatul az Úrnak a kosárban levő kovásztalan kenyerekkel együtt, és készítse el a pap az ahhoz való étel- és italáldozatot is.


18. vers

A názír pedig nyírja le fejének hajkoronáját a gyülekezet sátrának bejáratánál, azután fogja odaszánt haját, és tegye a tűzre, amelyen a hálaáldozat van.


19. vers

Fogja azután a pap a kos megfőtt lapockáját, egy kovásztalan lepényt a kosárból és egy kovásztalan pogácsát, és tegye a názír tenyerére őket, miután a názír lenyírta odaszánt haját,


20. vers

és lóbálja meg a pap ezeket áldozatul az Úr színe előtt. A papé az szent adományként a meglóbált szegyen és a fölemelt lapockán fölül. Ezután már ihat bort a názír.


21. vers

Ez a fogadalmat tett názír törvénye, és ez az ő áldozata názírságáért az Úrnak azonkívül, amire módja van. Názírságának törvénye szerint tartsa meg fogadalmát, amelyet tett, és aszerint cselekedjék.


22. vers

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


23. vers

Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izráel fiait, ezt mondjátok nekik:


24. vers

„Áldjon meg téged az Úr,

és őrizzen meg téged.


25. vers

Világosítsa meg az arcát rajtad az Úr,

és legyen kegyelmes hozzád.


26. vers

Fordítsa feléd arcát az Úr,

és adjon neked békességet.”


27. vers

Így tegyék nevemet Izráel fiaira, hogy megáldjam őket.

Fejezetek:


Könyvek