Mózes negyedik könyve

9. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután így szólt az Úr Mózeshez a Sínai-pusztában az Egyiptom földjéről való kijövetelük második esztendejében, az első hónapban:


2. vers

Izráel fiai készítsék el a páskát a kijelölt időben.


3. vers

E hónap tizennegyedik napján, este készítsék el a megadott időben. Teljesen annak rendje szerint készítsék el.


4. vers

Szólt tehát Mózes Izráel fiainak, hogy készítsék el a páskát.


5. vers

Elkészítették a páskát az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján alkonyatkor a Sínai-pusztában. Mindent úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.


6. vers

De voltak néhányan, akik holttest érintése miatt tisztátalanok voltak, és nem készíthették el a páskát azon a napon, ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon,


7. vers

és azt mondták: „Mi tisztátalanok vagyunk holttest érintése miatt. Miért tilos nekünk áldozatot vinni az Úrnak a kijelölt időben Izráel fiai között?”


8. vers

Azt mondta nekik Mózes: „Várjatok, amíg megértem, hogy mit parancsol az Úr felőletek.”


9. vers

Az Úr pedig így szólt Mózeshez:


10. vers

Ezt mondd Izráel fiainak: Ha valaki holttest érintése miatt tisztátalan, vagy messze úton van közületek vagy utódaitok közül, ennek ellenére készítsen páskát az Úrnak.


11. vers

A második hónap tizennegyedik napján, este készítsék el. Kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg.


12. vers

Ne hagyjanak meg belőle semmit reggelig, és a csontját ne törjék meg. Mindent a páska rendtartása szerint készítsenek el.


13. vers

De ha valaki tiszta, és nincs úton, és mégis elmulasztja a páskát elkészíteni, az ilyet ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az Úrnak a megszabott időben, viselje az ilyen ember az ő bűnének terhét.


14. vers

Ha pedig jövevény tartózkodik köztetek, és páskát készít az Úrnak, ő is a páska rendtartása és szertartásai szerint készítse azt. Ugyanez a rendtartás vonatkozzék mind a jövevényekre, mind a föld lakosaira.


15. vers

A hajlék fölállításának napján pedig befedezte a felhő a hajlékot, a bizonyság sátrát, és este a hajlék fölött volt tűz formájában reggelig.


16. vers

Így volt szüntelen: felhő borította be azt, éjjel pedig valami tűzforma.


17. vers

Mihelyt felszállt a felhő a sátorról, azonnal elindultak Izráel fiai, és azon a helyen, ahol a felhő megállt, ott ütöttek tábort Izráel fiai.


18. vers

Az Úr parancsa szerint mentek Izráel fiai, és az Úr parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott.


19. vers

Ha a felhő hosszabb ideig nyugodott a hajlékon, akkor is megtartották Izráel fiai az Úr rendelését, és nem indultak.


20. vers

Megtörtént, hogy a felhő rövid ideig volt a hajlékon. Akkor is az Úr szava szerint maradtak a táborban, és az Úr szava szerint indultak el.


21. vers

Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott. De mikor reggel a felhő felszállt, elindultak. Volt úgy, hogy csak egy nap és egy éjjel volt ott. De mikor a felhő felszállt, ők is indultak.


22. vers

Ha két napig vagy egy hónapig vagy hosszabb ideig volt ott, ameddig a felhő ott vesztegelt a hajlékon, a táborban maradtak Izráel fiai is, és nem indultak tovább. Mikor pedig fölszállt, ők is elindultak.


23. vers

Az Úr parancsa szerint vertek tábort, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelését az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint.

Fejezetek:


Könyvek