Mózes második könyve
38. fejezet
1. vers
Azután elkészítette az egészen elégő áldozat oltárát akácfából, négyzet alakúra, öt könyök hosszúra, öt könyök szélesre és három könyök magasra.
2. vers
Készített hozzá szarvakat is a négy sarkára. Vele egy darabból voltak a szarvai, és rézzel borította be őket.
3. vers
Azután az összes edényt is elkészítette: a fazekakat, lapátokat, hintőedényeket, villákat és a szenesserpenyőket. Mindezt rézből készítette.
4. vers
Hálószerű rostélyt is készített az oltárhoz rézből a pereme alá, alulról a közepéig.
5. vers
Öntött négy karikát is a rézrostély négy sarkára, rúdtartónak.
6. vers
A rudakat akáciafából készítette és rézzel borította be.
7. vers
A rudakat betolta az oltár oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozhassák. Az oltárt deszkából, belül üresre készítette.
8. vers
Elkészítette rézből a mosdómedencét és állványát is a szolgálattevő asszonyok fémtükreiből, akik a gyülekezet sátrának bejáratánál szoktak szolgálni.
9. vers
Az udvart is elkészítette dél felől. A déli oldalon az udvar szőnyegfala százkönyöknyi volt, sodrott lenből.
10. vers
Húsz oszlopa és húsz talpa rézből volt, az oszlopok horgai és átkötői pedig ezüstből.
11. vers
Az északi oldalon is százkönyöknyi volt a szőnyeg, húsz oszloppal és húsz réztalppal. Az oszlopok horgai és átkötői ezüstből voltak.
12. vers
Nyugat felől pedig ötven könyök szőnyeg volt falként, tíz oszloppal és tíz talppal. Az oszlopok horgai és átkötői ezüstből voltak.
13. vers
A keleti oldalon is ötvenkönyöknyi volt mindez.
14. vers
Az egyik felől tizenöt könyök szőnyeg volt hozzá, három oszlop és három talp,
15. vers
és a másik felől is ugyanennyi. Az udvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt könyök szőnyeg volt falként és hozzá három oszlop és három talp.
16. vers
Az udvar minden szőnyege körös-körül sodrott lenből volt.
17. vers
Az oszlopok talpai rézből készültek, a horgok és átkötők pedig ezüstből voltak, az oszlopfők is ezüsttel voltak beborítva. Az udvar oszlopait is mind ezüst átkötők övezték.
18. vers
Az udvar kapujának függönye műgonddal volt kihímezve kék, bíborpiros és karmazsin fonállal és sodrott lenből. Hossza húsz könyök volt, a magassága pedig egész szélességében öt könyök, az udvar szőnyegeinek megfelelően.
19. vers
Négy oszlopa és négy talpa rézből készült, a horgai ezüstből voltak, az oszlopfők borítása és átkötőik ezüstből.
20. vers
A hajlék és az udvar szögei pedig körös-körül mind rézből voltak.
21. vers
Ezek a hajléknak, a bizonyság hajlékának részei, amint Mózes parancsára számba vette a léviták szolgálatára Ítámár, Áron pap fia.
22. vers
Becalél, Húr fiának, Úrínak fia a Júda nemzetségéből elkészítette mindazt, amit az Úr parancsolt Mózesnek.
23. vers
És vele együtt dolgozott Oholíáb, Ahíszámák fia a Dán nemzetségéből, aki mester volt a faragásban, illetve a kék, bíborpiros és karmazsinfonál és lenfonál kötésében és hímzésében.
24. vers
Az arany, amelyet a munkára, a szent hely összes munkájára feldolgoztak, mindenestül áldozati arany volt: huszonkilenc talentum és hétszázharminc sékel összesen a szent sékel szerint.
25. vers
Az ezüstöt pedig a gyülekezet számba vett tagjai adták össze, száz talentumot és ezerhétszázhetvenöt sékelt a szent sékel szerint.
26. vers
Fejenként egy beka, vagyis fél sékel járt a szent sékel szerint mindenkitől, aki átesett a megszámláláson húszesztendőstől fölfelé, s ezek hatszázháromezer-ötszázötvenen voltak.
27. vers
A száz talentum ezüstből kiöntötték a szent helyhez való talpakat és a függöny oszlopainak talpait. Száz talpat száz talentumból, egy talentumból egy talpat.
28. vers
Az ezerhétszázhetvenöt sékelből készítették az oszlopok horgait, beborították és átfogták az oszlopfőket.
29. vers
Az áldozati réz pedig hetven talentum és kétezer-négyszáz sékel volt.
30. vers
Abból készítették a talpakat a gyülekezet sátrának bejáratához, a rézoltárt, az ahhoz való rézrostélyt és az oltár minden edényét.
31. vers
Az udvar talpait is körös-körül, az udvar kapujához való talpakat meg a hajlék összes cövekét és az udvar összes cövekét is körös-körül.
Könyvek
