Mózes második könyve
6. fejezet
1. vers
Ekkor az Úr azt mondta Mózesnek: Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval, mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátania, és hatalmas kéztől kényszerítve űzi el őket a földjéről.
2. vers
Majd Isten azt mondta Mózesnek: Én vagyok az Úr!
3. vers
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg, mint mindenható Isten, de az Úr nevemen nem voltam előttük ismert.
4. vers
Szövetséget is kötöttem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét, az ő tartózkodásuk földjét, hogy ott lakjanak.
5. vers
Izráel fiainak fohászkodását is meghallottam amiatt, hogy az egyiptomiak szolgálatra szorították őket, és megemlékeztem szövetségemről.
6. vers
Azért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és kihozlak titeket Egyiptom nehéz igája alól, és megszabadítalak titeket a kemény szolgálattól, és megmentelek benneteket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
7. vers
Népemmé fogadlak titeket, Istenetek leszek, és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok és Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom nehéz igája alól.
8. vers
És beviszlek titeket arra a földre, amelyet esküvel ígértem, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom, és nektek adom örökségül, én, az Úr!
9. vers
Mózes elmondta mindezt Izráel fiainak, de nem hallgattak rá kishitűségük és a kemény szolgálat miatt.
10. vers
Akkor az Úr így szólt Mózeshez:
11. vers
Menj be, szólj a fáraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Izráel fiait a földjéről.
12. vers
Mózes azonban így beszélt az Úr előtt: Íme, Izráel fiai nem hallgatnak rám, hogy hallgatna hát rám a fáraó, holott én nehéz beszédű vagyok?
13. vers
De az Úr beszélt Mózessel és Áronnal, és odarendelte őket Izráel fiaihoz és a fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy hozzák ki Izráel fiait Egyiptom földjéről.
14. vers
Ezek atyáik háza népének fejei: Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmi. Ezek Rúben nemzetségei.
15. vers
Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámín, Óhad, Jákín, Cóhar és Saul, a kánaáni asszony fia. Ezek Simeon nemzetségei.
16. vers
Ezek pedig a Lévi fiainak nevei, születésük szerint: Gérsón, Kehát és Merári. Lévi pedig százharminchét évig élt.
17. vers
Gérsón fiai: Libní, Simei, nemzetségeik szerint.
18. vers
Kehát fiai pedig: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél. Kehát pedig százharminchárom évig élt.
19. vers
Merári fiai: Mahli és Músí. Ezek Lévi nemzetségei születésük szerint.
20. vers
Amrám pedig feleségül vette magának Jókebedet, atyjának húgát, és ő szülte neki Áront és Mózest. Amrám százharminchét évig élt.
21. vers
Jichár fiai pedig: Kórah, Nefeg és Zikri.
22. vers
Uzzíél fiai pedig: Mísáél, Elcáfán és Szitri.
23. vers
Áron pedig feleségül vette Elisebát, Ammínádáb leányát, Nahsón húgát, és ő szülte neki Nádábot, Abíhút, Eleázárt és Ítámárt.
24. vers
Kórah fiai pedig: Asszír, Elkáná és Abíászáf. Ezek Kórah nemzetségei.
25. vers
Eleázár pedig, Áron fia, Pútíél leányai közül vett feleséget, és ő szülte neki Fineást. Ezek a léviták családfői nemzetségeik szerint.
26. vers
Ez az Áron és Mózes az, akiknek azt mondta az Úr: Hozzátok ki Izráel fiait Egyiptom földjéről, seregeik szerint.
27. vers
Ők azok, akik tárgyaltak a fáraóval, Egyiptom királyával, hogy kihozhassák Izráel fiait Egyiptomból.
28. vers
Mikor az Úr Mózessel Egyiptom földjén beszélt,
29. vers
így szólt az Úr hozzá: Én vagyok az Úr! Mondd el a fáraónak, Egyiptom királyának mindazt, amit én mondok neked.
30. vers
De Mózes így válaszolt: Íme, én nehéz beszédű vagyok, hogy hallgatna rám a fáraó?
Könyvek
