⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Apostolok cselekedetei

10. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Volt pedig Cezáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai egység katonatisztje.


2. vers

Istenfélő ember volt, aki az egész háznépével együtt imádta Istent, sok adományt adott a népnek, és folyton könyörgött Istenhez.


3. vers

A nap kilencedik órája körül világosan látta látomásban, hogy Isten egyik angyala bejön hozzá, és ezt mondja: „Kornéliusz!”


4. vers

Kornéliusz rámeredt, és rémülten ezt kérdezte: „Mi az, Uram?” Az ezt mondta neki: „Isten meghallgatta az imáidat, és nem kerülték el a figyelmét adományaid.


5. vers

Most tehát küldjél férfiakat Joppéba, és hívass egy Simon nevű férfit, akit Péternek is hívnak.


6. vers

Ő Simonnál, a tímárnál szállt meg, akinek a tenger mellett van háza.”


7. vers

Alig ment el az angyal, aki beszélt vele, Kornéliusz máris szólított kettőt a szolgái közül, és egy istenfélő katonát azok közül, akik a szolgálatában álltak.


8. vers

Mindent elmondott nekik, és elküldte őket Joppéba.


9. vers

Másnap, míg ők úton voltak, és közeledtek a városhoz, Péter a hatodik óra körül felment a háztetőre imádkozni.


10. vers

De nagyon megéhezett, és enni kívánt. Amíg készítettek valamit, Péter önkívületbe esett,


11. vers

és látta, hogy megnyílik az ég, és leszáll egy nagy lenvászon lepedőhöz hasonló valami, amelyet a négy sarkánál fogva eresztenek le a földre.


12. vers

Mindenféle földi négylábú állat és hüllő meg égi madár volt benne.


13. vers

Aztán egy hang szólt hozzá: „Kelj fel, Péter, vágd le, és egyél!”


14. vers

Péter azonban ezt mondta: „Semmiképpen, Uram, mert soha nem ettem semmi beszennyezettet és tisztátalant.”


15. vers

A hang pedig ismét szólt hozzá, másodszor is: „Amit Isten megtisztított, azt te ne hívd többé beszennyezettnek.”


16. vers

Ez harmadszor is megtörtént, majd amit Péter látott, azonnal felemelkedett az égbe.


17. vers

Miközben Péter azon tűnődött, hogy mit jelenthet a látomás, amelyet látott, a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, utánajártak, hol van Simon háza, és megálltak a kapunál.


18. vers

Kiáltottak, és tudakozódtak, hogy ott szállt-e meg Simon, akit Péternek is hívnak.


19. vers

Mialatt Péter a látomáson gondolkodott, a szellem így szólt: „Három férfi keres.


20. vers

Menj le, és indulj útnak velük, egyáltalán nem kételkedve, mert én küldtem őket.”


21. vers

Péter akkor lement a férfiakhoz, és így szólt: „Én vagyok, akit kerestek. Miért jöttetek?”


22. vers

Azok ezt mondták: „Kornéliusz, a katonatiszt – egy igazságos és istenfélő férfi, aki jó hírben áll a zsidók egész nemzete körében – utasítást kapott Istentől egy szent angyal által, hogy hívasson téged a házába, és hallgasson meg.”


23. vers

Így hát Péter behívta és vendégül látta őket.

Másnap felkelt, elment velük, és a joppéi testvérek közül is vele mentek néhányan.


24. vers

A következő napon megérkezett Cezáreába. Kornéliusz természetesen már várta őket, és összehívta a rokonait meg a közeli barátait.


25. vers

Amikor Péter megérkezett, Kornéliusz odament hozzá, leborult a lábához, és kifejezte iránta a tiszteletét.


26. vers

Péter azonban felemelte, ezt mondva: „Állj fel, én is csak ember vagyok.”


27. vers

Miközben beszélgetett vele, bement, és sok embert talált egybegyűlve.


28. vers

Ezt mondta nekik: „Jól tudjátok, hogy a zsidók nem ápolhatnak kapcsolatot egy más nemzetiségű emberrel, és nem is mehetnek el hozzá, de nekem Isten megmutatta, hogy senkit sem szabad beszennyezettnek vagy tisztátalannak tekintenem.


29. vers

Ezért amikor hívattak, eljöttem, méghozzá ellenvetés nélkül. Kérdem tehát: miért hívattatok?”


30. vers

Kornéliusz erre így szólt: „Ebben az órában lesz négy napja, hogy a kilencedik órában a házamban imádkoztam, amikor hirtelen ott állt előttem egy férfi fénylő ruhában,


31. vers

és ezt mondta: »Kornéliusz! Isten meghallgatta az imádat, és nem kerülték el a figyelmét adományaid.


32. vers

Küldj el azért valakit Joppéba, és hívasd Simont, akit Péternek is hívnak. Ő Simonnak, a tímárnak a házában szállt meg a tenger mellett.«


33. vers

Rögtön el is küldtem érted valakit, és kedves tőled, hogy idejöttél. Most hát mindannyian jelen vagyunk Isten előtt, hogy meghallgassuk mindazt, amit Jehova megparancsolt neked, hogy elmondd.”


34. vers

Péter ekkor beszélni kezdett, és ezt mondta: „Most már világosan látom, hogy Isten nem részrehajló,


35. vers

hanem minden nemzetből elfogadja azokat, akik mélységesen tisztelik őt, és igazságosan cselekszenek.


36. vers

Elküldte az izraelitáknak a béke jó hírét Jézus Krisztus által, aki mindenkinek az ura.


37. vers

Tudjátok, miről beszéltek Galileától kezdve egész Júdeában a János által hirdetett keresztség után:


38. vers

a Názáretből való Jézusról, hogy miként kente fel őt Isten szent szellemmel és erővel, és ő bejárta a vidéket, miközben jót tett, és meggyógyította mindazokat, akiket elnyomott az Ördög. Mindezt azért tudta megtenni, mert Isten vele volt.


39. vers

Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit a zsidók vidékén is, és Jeruzsálemben is tett. De végeztek vele, oszlopra feszítve őt.


40. vers

Isten azonban feltámasztotta őt a harmadik napon, és lehetővé tette, hogy az emberek lássák őt.


41. vers

Ám nem az egész népnek engedte meg ezt, hanem csak az Isten által előre kinevezett tanúknak, nekünk, akik együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halottak közül.


42. vers

Meg is parancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tanúskodjunk alaposan arról, hogy ő az, akit Isten az élők és a halottak bírájául rendelt.


43. vers

Mellette tanúskodik az összes próféta, hogy az ő neve által Isten mindenkinek a bűneit megbocsátja, aki hisz benne.”


44. vers

Péter még beszélt ezekről a dolgokról, amikor a szent szellem kiáradt mindazokra, akik hallgatták Isten szavát.


45. vers

És a körülmetélt hívők, akik Péterrel együtt jöttek, ámultak, hogy a nemzetekből valók is megkapják a szent szellem ajándékát.


46. vers

Hallották ugyanis, hogy idegen nyelveken beszélnek, és magasztalják Istent. Akkor Péter megszólalt:


47. vers

„Megakadályozhatja-e bárki is, hogy ezek vízben megkeresztelkedjenek? Hiszen ugyanúgy megkapták a szent szellemet, mint mi.”


48. vers

Azzal megparancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg Jézus Krisztus nevében. Ezután kérték, hogy maradjon még néhány napig.

Fejezetek:


Könyvek