⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Apostolok cselekedetei

capítulo 10


Capítulos:


verso 1

Volt pedig Cezáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai egység katonatisztje.


verso 2

Istenfélő ember volt, aki az egész háznépével együtt imádta Istent, sok adományt adott a népnek, és folyton könyörgött Istenhez.


verso 3

A nap kilencedik órája körül világosan látta látomásban, hogy Isten egyik angyala bejön hozzá, és ezt mondja: „Kornéliusz!”


verso 4

Kornéliusz rámeredt, és rémülten ezt kérdezte: „Mi az, Uram?” Az ezt mondta neki: „Isten meghallgatta az imáidat, és nem kerülték el a figyelmét adományaid.


verso 5

Most tehát küldjél férfiakat Joppéba, és hívass egy Simon nevű férfit, akit Péternek is hívnak.


verso 6

Ő Simonnál, a tímárnál szállt meg, akinek a tenger mellett van háza.”


verso 7

Alig ment el az angyal, aki beszélt vele, Kornéliusz máris szólított kettőt a szolgái közül, és egy istenfélő katonát azok közül, akik a szolgálatában álltak.


verso 8

Mindent elmondott nekik, és elküldte őket Joppéba.


verso 9

Másnap, míg ők úton voltak, és közeledtek a városhoz, Péter a hatodik óra körül felment a háztetőre imádkozni.


verso 10

De nagyon megéhezett, és enni kívánt. Amíg készítettek valamit, Péter önkívületbe esett,


verso 11

és látta, hogy megnyílik az ég, és leszáll egy nagy lenvászon lepedőhöz hasonló valami, amelyet a négy sarkánál fogva eresztenek le a földre.


verso 12

Mindenféle földi négylábú állat és hüllő meg égi madár volt benne.


verso 13

Aztán egy hang szólt hozzá: „Kelj fel, Péter, vágd le, és egyél!”


verso 14

Péter azonban ezt mondta: „Semmiképpen, Uram, mert soha nem ettem semmi beszennyezettet és tisztátalant.”


verso 15

A hang pedig ismét szólt hozzá, másodszor is: „Amit Isten megtisztított, azt te ne hívd többé beszennyezettnek.”


verso 16

Ez harmadszor is megtörtént, majd amit Péter látott, azonnal felemelkedett az égbe.


verso 17

Miközben Péter azon tűnődött, hogy mit jelenthet a látomás, amelyet látott, a férfiak, akiket Kornéliusz küldött, utánajártak, hol van Simon háza, és megálltak a kapunál.


verso 18

Kiáltottak, és tudakozódtak, hogy ott szállt-e meg Simon, akit Péternek is hívnak.


verso 19

Mialatt Péter a látomáson gondolkodott, a szellem így szólt: „Három férfi keres.


verso 20

Menj le, és indulj útnak velük, egyáltalán nem kételkedve, mert én küldtem őket.”


verso 21

Péter akkor lement a férfiakhoz, és így szólt: „Én vagyok, akit kerestek. Miért jöttetek?”


verso 22

Azok ezt mondták: „Kornéliusz, a katonatiszt – egy igazságos és istenfélő férfi, aki jó hírben áll a zsidók egész nemzete körében – utasítást kapott Istentől egy szent angyal által, hogy hívasson téged a házába, és hallgasson meg.”


verso 23

Így hát Péter behívta és vendégül látta őket.

Másnap felkelt, elment velük, és a joppéi testvérek közül is vele mentek néhányan.


verso 24

A következő napon megérkezett Cezáreába. Kornéliusz természetesen már várta őket, és összehívta a rokonait meg a közeli barátait.


verso 25

Amikor Péter megérkezett, Kornéliusz odament hozzá, leborult a lábához, és kifejezte iránta a tiszteletét.


verso 26

Péter azonban felemelte, ezt mondva: „Állj fel, én is csak ember vagyok.”


verso 27

Miközben beszélgetett vele, bement, és sok embert talált egybegyűlve.


verso 28

Ezt mondta nekik: „Jól tudjátok, hogy a zsidók nem ápolhatnak kapcsolatot egy más nemzetiségű emberrel, és nem is mehetnek el hozzá, de nekem Isten megmutatta, hogy senkit sem szabad beszennyezettnek vagy tisztátalannak tekintenem.


verso 29

Ezért amikor hívattak, eljöttem, méghozzá ellenvetés nélkül. Kérdem tehát: miért hívattatok?”


verso 30

Kornéliusz erre így szólt: „Ebben az órában lesz négy napja, hogy a kilencedik órában a házamban imádkoztam, amikor hirtelen ott állt előttem egy férfi fénylő ruhában,


verso 31

és ezt mondta: »Kornéliusz! Isten meghallgatta az imádat, és nem kerülték el a figyelmét adományaid.


verso 32

Küldj el azért valakit Joppéba, és hívasd Simont, akit Péternek is hívnak. Ő Simonnak, a tímárnak a házában szállt meg a tenger mellett.«


verso 33

Rögtön el is küldtem érted valakit, és kedves tőled, hogy idejöttél. Most hát mindannyian jelen vagyunk Isten előtt, hogy meghallgassuk mindazt, amit Jehova megparancsolt neked, hogy elmondd.”


verso 34

Péter ekkor beszélni kezdett, és ezt mondta: „Most már világosan látom, hogy Isten nem részrehajló,


verso 35

hanem minden nemzetből elfogadja azokat, akik mélységesen tisztelik őt, és igazságosan cselekszenek.


verso 36

Elküldte az izraelitáknak a béke jó hírét Jézus Krisztus által, aki mindenkinek az ura.


verso 37

Tudjátok, miről beszéltek Galileától kezdve egész Júdeában a János által hirdetett keresztség után:


verso 38

a Názáretből való Jézusról, hogy miként kente fel őt Isten szent szellemmel és erővel, és ő bejárta a vidéket, miközben jót tett, és meggyógyította mindazokat, akiket elnyomott az Ördög. Mindezt azért tudta megtenni, mert Isten vele volt.


verso 39

Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit a zsidók vidékén is, és Jeruzsálemben is tett. De végeztek vele, oszlopra feszítve őt.


verso 40

Isten azonban feltámasztotta őt a harmadik napon, és lehetővé tette, hogy az emberek lássák őt.


verso 41

Ám nem az egész népnek engedte meg ezt, hanem csak az Isten által előre kinevezett tanúknak, nekünk, akik együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halottak közül.


verso 42

Meg is parancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tanúskodjunk alaposan arról, hogy ő az, akit Isten az élők és a halottak bírájául rendelt.


verso 43

Mellette tanúskodik az összes próféta, hogy az ő neve által Isten mindenkinek a bűneit megbocsátja, aki hisz benne.”


verso 44

Péter még beszélt ezekről a dolgokról, amikor a szent szellem kiáradt mindazokra, akik hallgatták Isten szavát.


verso 45

És a körülmetélt hívők, akik Péterrel együtt jöttek, ámultak, hogy a nemzetekből valók is megkapják a szent szellem ajándékát.


verso 46

Hallották ugyanis, hogy idegen nyelveken beszélnek, és magasztalják Istent. Akkor Péter megszólalt:


verso 47

„Megakadályozhatja-e bárki is, hogy ezek vízben megkeresztelkedjenek? Hiszen ugyanúgy megkapták a szent szellemet, mint mi.”


verso 48

Azzal megparancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg Jézus Krisztus nevében. Ezután kérték, hogy maradjon még néhány napig.

Capítulos:


Libros