⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Apostolok cselekedetei
capítulo 9
verso 1
Saul még mindig nagyon dühös volt az Úr tanítványaira, és azzal fenyegette őket, hogy mindannyiukat megöli. Ezért elment a főpaphoz,
verso 2
és leveleket kért tőle a Damaszkuszban levő zsinagógáknak, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhasson bárkit, akit talál, aki az Úthoz tartozik, férfiakat és asszonyokat egyaránt.
verso 3
Mikor már úton volt, és közeledett Damaszkuszhoz, hirtelen világosság ragyogott fel körülötte az égből.
verso 4
Erre ő a földre esett, és hallotta, hogy egy hang így szól hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?”
verso 5
Ő ezt kérdezte: „Ki vagy, Uram?” Az így szólt: „Jézus vagyok, akit te üldözöl.
verso 6
De most kelj fel, menj be a városba, és majd megmondják neked, mit kell tenned.”
verso 7
A vele utazó férfiak pedig szótlanul álltak; hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak.
verso 8
Saul ekkor felkelt a földről, és bár nyitva volt a szeme, nem látott semmit. Kézen fogva vezették hát, és bekísérték Damaszkuszba.
verso 9
Három napig semmit sem látott, és nem is evett, nem is ivott.
verso 10
Volt Damaszkuszban egy Anániás nevű tanítvány. Az Úr így szólt hozzá látomásban: „Anániás!” Ő ezt mondta: „Itt vagyok, Uram.”
verso 11
Az Úr ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el az Egyenesnek nevezett utcába, és keress Júdás házában egy Saul nevű tárzuszi embert. Mert imádkozik,
verso 12
és látta látomásban, amint egy Anániás nevű férfi bejön, és ráteszi a kezét, hogy visszanyerje a látását.”
verso 13
Anániás azonban így válaszolt: „Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, hogy mennyi ártalmas dolgot tett a tanítványaiddal Jeruzsálemben.
verso 14
Itt is felhatalmazása van a magas rangú papoktól, hogy letartóztassa mindazokat, akik segítségül hívnak téged.”
verso 15
Az Úr azonban ezt mondta neki: „Menj, mert kiválasztottam őt, hogy tanúskodjon rólam a nemzeteknek és a királyoknak, és az izraelitáknak is.
verso 16
Világosan megmutatom neki, mennyi mindent kell elszenvednie az én nevemért.”
verso 17
Elment hát Anániás, és belépett a házba, rátette a kezét, és így szólt: „Saul, testvér, engem az Úr Jézus küldött el – aki megjelent neked az úton, melyen jöttél –, hogy visszanyerd a látásod, és áthasson téged a szent szellem.”
verso 18
Ekkor hirtelen valami pikkelyszerű esett le a szeméről, és visszanyerte a látását. Aztán felkelt és megkeresztelkedett,
verso 19
majd evett és erőre kapott.
Néhány napig Damaszkuszban maradt a tanítványokkal,
verso 20
és azonnal elkezdte hirdetni a zsinagógákban Jézusról, hogy ő Isten Fia.
verso 21
Mindazok, akik hallották őt, megdöbbentek, és ezt mondták: „Hát nem ez az, aki Jeruzsálemben az életükre tört azoknak, akik segítségül hívják Jézust? Nem azért jött ide, hogy letartóztassa és a magas rangú papokhoz vigye őket?”
verso 22
Saul azonban egyre erőteljesebben és meggyőzőbben beszélt. Mivel logikusan bebizonyította, hogy Jézus a Krisztus, zavarba hozta a Damaszkuszban lakó zsidókat.
verso 23
Sok nap elteltével pedig a zsidók kitervelték, hogy végeznek vele.
verso 24
Saulnak azonban tudomására jutott az ellene irányuló cselszövésük. Azok pedig a kapukat is szemmel tartották éjjel-nappal, hogy végezzenek vele.
verso 25
Ezért a tanítványai fogták őt, és egy falnyíláson át leeresztették éjjel egy kosárban.
verso 26
Jeruzsálembe érkezve megpróbált csatlakozni a tanítványokhoz, de azok mind féltek tőle, mert nem hitték el, hogy tanítvány.
verso 27
Így hát Barnabás a segítségére sietett, elvitte az apostolokhoz, és részletesen elmondta nekik, hogyan látta Saul az Urat az úton, és hogy az beszélt vele, és milyen bátran szólt Damaszkuszban Jézus nevében.
verso 28
Ezért velük maradt, és szabadon járt-kelt Jeruzsálemben, bátran beszélve az Úr nevében.
verso 29
Beszélgetett és vitatkozott a görögül beszélő zsidókkal. Ezek azonban kísérleteket tettek arra, hogy végezzenek vele.
verso 30
Amikor ez a testvérek tudomására jutott, levitték őt Cezáreába, és elküldték Tárzuszba.
verso 31
A gyülekezet ekkor egész Júdeában, Galileában és Szamáriában békés időszakba lépett és épült. Ahogy kifejezték a mélységes tiszteletüket Jehova iránt, és megerősödtek a szent szellem által, egyre gyarapodtak.
verso 32
Amikor Péter beutazta azt a vidéket, lement a Liddában lakó tanítványokhoz is.
verso 33
Talált ott egy Éneász nevű embert, aki nyolc éve feküdt az ágyán, mivel béna volt.
verso 34
Péter így szólt hozzá: „Éneász, Jézus Krisztus meggyógyít téged. Kelj fel, és vesd be az ágyad!” Erre az azonnal felkelt.
verso 35
Amikor mindazok, akik Liddában és Sáron síkságán laktak, látták őt, hinni kezdtek az Úrban.
verso 36
Joppéban pedig volt egy Tábita nevű tanítvány, akinek a neve görögre lefordítva: Dorkász. Ez az asszony nagyon sok jót tett, és bőkezűen adományozott.
verso 37
Azokban a napokban megbetegedett és meghalt. Megmosdatták hát, és lefektették egy felső szobában.
verso 38
Mivel Lidda közel volt Joppéhoz, amikor a tanítványok meghallották, hogy Péter abban a városban van, elküldtek hozzá két férfit, hogy kérleljék őt: „Kérünk, sürgősen jöjj át hozzánk!”
verso 39
Péter ekkor felkelt, és velük ment. Mikor aztán megérkezett, felvezették a felső szobába. Az özvegyek pedig mind elé álltak, sírtak, és sok olyan ruhát és köntöst mutattak, amelyet Dorkász készített, amíg velük volt.
verso 40
Péter aztán mindenkit kiküldött, és letérdelve imádkozott. Majd a test felé fordulva így szólt: „Tábita, kelj fel!” Az kinyitotta a szemét, és amint meglátta Pétert, felült.
verso 41
Ő a kezét adva neki felsegítette, behívta a tanítványokat meg az özvegyeket, és odaállította őt élve.
verso 42
Ez ismertté vált egész Joppéban, és sokan hinni kezdtek az Úrban.
verso 43
Péter ezután jó néhány napig Joppéban maradt Simonnál, a tímárnál.
Libros
