⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Apostolok cselekedetei
12. fejezet
1. vers
Ez idő tájt Heródes király üldözni kezdett a gyülekezetből némelyeket.
2. vers
Jakabot, János testvérét karddal megölette.
3. vers
Mikor látta, hogy ez kedvükre van a zsidóknak, Pétert is letartóztatta. (Éppen a kovásztalan kenyerek napjai voltak akkor.)
4. vers
Elfogta és börtönbe vetette őt, átadva négy, egyenként négyfős katonai őrségnek, hogy felváltva őrizzék, mivel az volt a szándéka, hogy a pászka után a nép elé vezetteti őt.
5. vers
Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez.
6. vers
Mikor Heródes arra készült, hogy elővezetteti, azon az éjszakán Péter két katona között aludt, két lánccal megkötözve, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt.
7. vers
Egyszer csak ott termett Jehova angyala, és világosság ragyogta be a börtöncellát. Oldalba bökte Pétert, és felkeltette őt, ezt mondva: „Kelj fel gyorsan!” És a láncok leestek a kezéről.
8. vers
Az angyal ezt mondta neki: „Öltözz fel, és vedd fel a sarudat!” Úgy is tett. Végül így szólt hozzá: „Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem!”
9. vers
Péter ekkor kiment, és követte őt, de nem tudta, hogy ami az angyal által történik, az valóság. Azt hitte ugyanis, hogy látomást lát.
10. vers
Miután elmentek az első és a második őrség mellett, a városba vezető vaskapuhoz értek, és az magától kinyílt előttük. Majd kimentek, egyutcányit továbbhaladtak, és az angyal hirtelen eltűnt mellőle.
11. vers
Péter pedig ráeszmélve, hogy mi történt, így szólt: „Most már biztosan tudom, hogy Jehova elküldte az angyalát, és megszabadított Heródes kezéből, és mindattól, amire a zsidók számítottak.”
12. vers
Miután megértette a dolgot, Máriának, a Márk nevet is viselő János anyjának a házához ment, ahol már jó néhányan egybegyűltek és imádkoztak.
13. vers
Amikor zörgetett a bejárati kapu ajtaján, egy Rodé nevű szolgálólány jött, hogy megnézze, ki az.
14. vers
Ahogy felismerte Péter hangját, annyira megörült, hogy nem nyitotta ki a kaput, hanem beszaladt, és elmondta, hogy Péter áll a kapubejáratnál.
15. vers
Ezt mondták neki: „Elment az eszed.” Ő azonban továbbra is váltig bizonygatta, hogy úgy van. Azok elkezdték mondogatni: „Az angyala az.”
16. vers
Péter pedig ott maradt és zörgetett. Amikor aztán kinyitották a kaput, és meglátták őt, meg voltak döbbenve.
17. vers
Ő pedig intett nekik a kezével, hogy legyenek csendben, és részletesen elmondta nekik, hogyan hozta ki őt Jehova a börtönből, majd ezt mondta: „Számoljatok be ezekről Jakabnak és a testvéreknek!” Azzal kiment, és egy másik helyre távozott.
18. vers
Mikor nappal lett, nem kis zavar támadt a katonák között azt illetően, hogy mi történt Péterrel.
19. vers
Heródes égen-földön kereste őt, ám amikor nem találta, kihallgatta az őröket, majd megparancsolta, hogy vezessék el őket, hogy megkapják a büntetésüket. Azután lement Júdeából Cezáreába, és ott volt egy ideig.
20. vers
Heródes haragudott a tírusziakra és a szidóniakra. Ezért azok eljöttek hozzá, mégpedig ugyanazzal a céllal, és miután meggyőzték Blásztuszt, aki a király háznépének ügyeit intézte, békét kértek, mivel országukat a király földjéből élelmezték.
21. vers
Egy kitűzött napon aztán Heródes királyi ruhába öltözött, a bírói székbe ült, és nyilvános beszédet intézett hozzájuk.
22. vers
Az egybegyűlt nép ekkor kiáltozásba fogott: „Ez isten hangja, és nem emberé!”
23. vers
Jehova angyala nyomban lesújtott rá, amiért nem Istennek adta a dicsőséget. Férgek ették meg, és meghalt.
24. vers
Jehova szava pedig tovább terjedt, és sokan hívők lettek.
25. vers
Miután Barnabás és Saul eljuttatták Jeruzsálembe a segélyt, melyet a testvérek küldtek, visszatértek, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak.
Könyvek
