Jób könyve

chapter 37


Chapters:


verse #1

Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!


verse #2

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.


verse #3

Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.


verse #4

Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.


verse #5

Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.


verse #6

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.


verse #7

Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.


verse #8

Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.


verse #9

Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.


verse #10

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.


verse #11

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.


verse #12

Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.


verse #13

Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.


verse #14

Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?


verse #15

Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?


verse #16

Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?


verse #17

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?


verse #18

Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.


verse #19

Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!


verse #20

Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.


verse #21

Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.


verse #22

Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.


verse #23

Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.

Chapters:


Books