Jób könyve

chapter 21


Chapters:


verse #1

Felele pedig Jób, és monda:


verse #2

Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.


verse #3

Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.


verse #4

Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?


verse #5

Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.


verse #6

Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.


verse #7

Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?


verse #8

Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.


verse #9

Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.


verse #10

Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.


verse #11

Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.


verse #12

Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.


verse #13

Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;


verse #14

Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!


verse #15

Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?


verse #16

Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!


verse #17

Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.


verse #18

Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.


verse #19

Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.


verse #20

Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.


verse #21

Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!


verse #22

Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!


verse #23

Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;


verse #24

Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.


verse #25

Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.


verse #26

Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.


verse #27

Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;


verse #28

Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?


verse #29

Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?


verse #30

Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.


verse #31

Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?


verse #32

Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.


verse #33

Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.


verse #34

Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

Chapters:


Books