Jób könyve

Chapters:

… 18 19 20 21 22 …   ⇤ ← 20 → ⇥

verse #1

Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

verse #2

Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

verse #3

Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

verse #4

Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

verse #5

Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

verse #6

Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

verse #7

Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

verse #8

Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

verse #9

A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.

verse #10

Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

verse #11

Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

verse #12

Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

verse #13

És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

verse #14

Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

verse #15

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

verse #16

A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

verse #17

Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

verse #18

A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

verse #19

Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

verse #20

Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

verse #21

Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

verse #22

Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

verse #23

Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

verse #24

Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

verse #25

Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

verse #26

Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

verse #27

Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

verse #28

Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

verse #29

Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42