Jób könyve

Chapters:

… 8 9 10 11 12 …   ⇤ ← 10 → ⇥

verse #1

Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.

verse #2

Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

verse #3

Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

verse #4

Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?

verse #5

Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

verse #6

Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.

verse #7

Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson!

verse #8

Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!

verse #9

Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?

verse #10

Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?

verse #11

Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

verse #12

Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet.

verse #13

De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:

verse #14

Ha vétkeztem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem.

verse #15

Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!

verse #16

Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

verse #17

Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

verse #18

Miért is hoztál ki engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

verse #19

Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna!

verse #20

Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,

verse #21

Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;

verse #22

Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42