Jób könyve

Chapters:

… 26 27 28 29 30 …   ⇤ ← 28 → ⇥

verse #1

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

verse #2

A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

verse #3

Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

verse #4

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

verse #5

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

verse #6

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

verse #7

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

verse #8

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

verse #9

Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

verse #10

A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

verse #11

Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

verse #12

De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

verse #13

Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

verse #14

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

verse #15

Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

verse #16

Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

verse #17

Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

verse #18

Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

verse #19

Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

verse #20

A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

verse #21

Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

verse #22

A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel!

verse #23

Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

verse #24

Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

verse #25

Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

verse #26

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

verse #27

Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

verse #28

Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42