Jób könyve

Chapters:

… 12 13 14 15 16 …   ⇤ ← 14 → ⇥

verse #1

Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.

verse #2

Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.

verse #3

Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?

verse #4

Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

verse #5

Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.

verse #6

Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.

verse #7

Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.

verse #8

Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:

verse #9

A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.

verse #10

De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?

verse #11

Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:

verse #12

Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.

verse #13

Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam!

verse #14

Ha meghal az ember vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.

verse #15

Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.

verse #16

De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!

verse #17

Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.

verse #18

Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;

verse #19

A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.

verse #20

Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.

verse #21

Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.

verse #22

Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42