Jób könyve

chapter 5


Chapters:


verse #1

Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?


verse #2

Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.


verse #3

Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.


verse #4

Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.


verse #5

A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.


verse #6

Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!


verse #7

Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.


verse #8

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.


verse #9

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.


verse #10

A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.


verse #11

Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.


verse #12

A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.


verse #13

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.


verse #14

Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.


verse #15

A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;


verse #16

Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.


verse #17

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!


verse #18

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.


verse #19

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.


verse #20

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.


verse #21

A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.


verse #22

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.


verse #23

Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.


verse #24

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.


verse #25

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.


verse #26

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.


verse #27

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

Chapters:


Books