A prédikátor Salamon könyve

chapter 1


Chapters:


verse #1

A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei.


verse #2

Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!


verse #3

Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, melylyel munkálkodik a nap alatt?


verse #4

Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő; a föld pedig mindörökké megmarad.


verse #5

És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad.


verse #6

Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél.


verse #7

Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.


verse #8

Minden dolgok mint fáradoznak, senki ki nem mondhatja; nem elégednék meg a szem látván, sem be nem teljesednék hallásával a fül.


verse #9

A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.


verse #10

Van valami, a miről mondják: nézd ezt, új ez; régen volt már száz esztendőkön át, melyek mi előttünk voltak.


verse #11

Nincs emlékezet az előbbiekről; azonképen az utolsó dolgokról is, melyek jövendők, nem lesz emlékezet azoknál, a kik azután lesznek.


verse #12

Én prédikátor, királya voltam Izráelnek Jeruzsálemben.


verse #13

És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrődjenek vele.


verse #14

Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, és ímé minden csak hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme!


verse #15

Az egyenetlen meg nem egyenesíthető, és a fogyatkozás meg nem számlálható.


verse #16

Szóltam az én elmémmel, mondván: ímé, én nagygyá lettem, és gyűjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fők voltak én előttem Jeruzsálemben, és az én elmém bőven látott bölcseséget és tudományt!


verse #17

Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.

Chapters:


Books