Pál apostolnak Filemonhoz írt levele

chapter 1


verse #1

Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,


verse #2

És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:


verse #3

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.


verse #4

Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban.


verse #5

Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,


verse #6

Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levő jónak megismerése által.


verse #7

Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.


verse #8

Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendő,


verse #9

A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;


verse #10

Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szűltem, Onésimusért,


verse #11

A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,


verse #12

Kit visszaküldöttem; te pedig őt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!


verse #13

Őt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért szenvedett fogságomban;


verse #14

De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésből, hanem szabad akaratból való legyen.


verse #15

Mert talán azért vált meg tőled ideig-óráig, hogy őt, mint örökkévalót kapd vissza;


verse #16

Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, mint szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.


verse #17

Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd őt magadhoz, mint engemet.


verse #18

Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.


verse #19

Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy azt ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.


verse #20

Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tőled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!


verse #21

Bízván a te engedelmességedben, így írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni.


verse #22

Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.


verse #23

Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,


verse #24

Továbbá Márk, Aristárkhus, Démás és Lukács, az én munkatársaim.


verse #25

A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel!

Chapters:


Books